Orbán Putyint választotta? De miért éri ez meg neki?

A kormányfőnek két nappal a Merkel-látogatás után több olyan kijelentése is volt, ami egyértelműen a putyini dikatúra melletti elköteleződéséről szól. Ez hosszú távon se jólétet, se gazdasági növekedést nem fog hozni az országnak, csak önkényt és korrupciót. Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-frakció mezőkövesdi ülése közben adott interjút (persze felvételről), a Hír Tv Magyarország élőben című műsorának, amelyben feltétlen oroszbarátságáról biztosította a nézőket. Mielőtt belemennénk a részletekbe., szögezzük le: Az oroszokkal való üzletelés, és az orosz politikának való engedelmeskedés (vagyis: „nem leszünk gyarmat”) között nagy különbség van. Számos európai ország üzletel az oroszokkal, még a szankciók mellett is. Viszont egyik kormány se vállal olyan nyílt elköteleződést a putyini diktatúra mellett, mint most Orbán. Míg Merkel az oroszokkal való kapcsolatok bővítéséről, mint az EU és Putyin közötti konfliktus megoldása utáni fontos lehetőségről beszél, addig Orbán szót se ejt a szankciókról (vagy a jelenlegi tarthatatlan konfliktushelyzetről). Pedig a gazdasági szankció az egyike a három ügynek, amelyről Putyin látogatása 2 hét múlva szólni fog. Putyin látogatásakor, febrrár 16-án tüntetés lesz Putyin: nyet! - Európa: igen! címmel, Magyarország putyinizálodása ellen. Részletek a linken: https://www.facebook.com/events/1516327451976724/  „Az energiakérdésen túl is arra kell törekednünk, hogy az oroszokkal a lehető legkiegyensúlyozottabb legyen a viszonyunk. Ezért hívtuk meg Putyin elnököt, és ezért látjuk szívesen.” – mondja, majd megspékeli azzal, hogy „A rezsicsökkentés Magyarországon nem tartható fenn az oroszok nélkül.” Ez a két mondat nem az alapvető gazdasági együttműködésről szól. Sőt. Ma Európában sehol sem fogadják szívesen Putyint, és sehol se mondják azt, hogy kiegyensúlyozott a viszony vele. Nem tekintenek el attól a ténytől, hogy Putyin országában, a hatalomra jutása óta 56 újságírót gyilkoltak meg politikai okokból, vagy hogy Örményországban éppen orosz katonák gyilkosságát kenik el az orosz-örmény diplomáciai szövetség jegyében. Hogy Ororszországban a helyi IWIW-et  a VKontaktot maffia-módszerekel államosította a kormány, hogy többet tudhasson meg így a „terrorista”-gyanús egyénekről. Hogy bezáratják, felvásárolják, államosítják az ellenzéki médiumokat, hogy ellehetetlenítik a civil szervezetek munkáját, nem engedik elindulni a rendszerhez nem hű ellenzéki erőket, és elcsalják a választást. Ukrajna miatt pedig éppen, hogy csak nem állunk hadban Oroszországgal. Már ha Orbán Viktor még az EU és a NATO tagjának tartja Magyarországot. Ellenben a körülöttünk lévő összes ország ennek a szövetségnek a része, vagy ha még nem, ebbe vágyik. Ma az EU azért tart fenn szankciókat Oroszországgal szemben, mert az katonai erőkkel bevonult a Krímbe, és magáévá tette egy másik államnak egy nagyobbacska területét. Na meg persze azért, mert az oroszoktól kapott fegyvereikkel az oroszokkal szimpatizáló szakadárok lelőttek Kelet-Ukrajnában egy repülőgépet. Abban a Kelet-Ukrajnában, ahol ezek a (Putyin által támogatott) fegyveresek épp polgárháborúban állnak a kijevi vezetéssel. Két hét múlva Putyin Magyarországra látogat, és három témáról fog tárgyalni Orbánnal. A gázbizniszről, a paksi bővitésről és az Oroszország elleni szankciókról. A szankciók további bővítése napirenden van az Unióban, de a jelenlegiek meghosszabbításánál is felmerült már egy magyar vétó lehetősége. Ezen szankciók legtöbbje az oligarchák, a Putyin-közeli hatalmasságok bankszámláinak befagyasztásáról szólnak. A magyar állam által ellenérvként hangoztatott gazdasági károk leginkább az Oroszország által az EU-s mezőgazdasági termékekre kivetett ellenszankció következményei. Az orosz gazdaság megroppanásáról pedig az olcsó olaj tehet, illetve az, hogy Putyinék nem voltak hajlandók diverzifikálni a gazdaságukat. A másik téma a gázszerződés, amit nyilvánvalóan meg kell kötnünk. Csakhogy nem mindegy, hogy ezt milyen politikai alkuk kísérik. És nem mindegy az sem, hogy a kormány törekszik-e más módon az orosz energiafüggőség csökkentésére. És az se mindegy, hogy Nyugat-Európából, például az Orbán Viktor jóbarátjához, Garancsi Istvánhoz köthető MET, olcsóbban hoz gázt, mint amit a jelenlegi hosszú távú orosz szerződés lehetővé tesz (majd közel olyan drágán adja el a magyar államnak, mint az oroszok – erre tegnap a cég egyik képviselője gyakorlatilag azt mondta az RTL Klubnak: ez nyilván azért van, mert a magyar állam béna). A harmadik pont pedig a paksi bővítés, amelynek helyettesítése egyáltalán nem lenne lehetetlen: az Energiaklub egy tanulmányban pontos számításokkal mutatta be, hogy lehetne megújuló energiára építve  munkahelyeket teremteni és igenis van lehetőség egy magyar vállalkozásokat futtató, orosz kölcsön nélkül véghezvihető alternatív tervre. És azt se felejtsük el, a paksi hitel évtizedekre adósítja el a magyar államot, és köti az országot az oroszokhoz – a szakértők nagy részének véleménye szerint teljesen feleslegesen. Ha pedig az előző két pontot megnézzük, valamint azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a Pakson előállított atomenergia drágább lesz, mint a jelenlegi atomár (az építés költségével együtt, egészen az atomerőmű élettartamának végéig), azt mondhatjuk: nem igaz, amit Orbán állít. A rezsicsökkentés valójában nem az oroszoktól függ. Az oroszbarátság lényege ugyanis nem az országnak nyújtott gazdasági haszon, hanem a putyini diktatúra egyes intézkedéseinek lemásolására kapott támogatás (na meg a zsebekbe csúszó gazdasági hatalom). Erre utal az is, amit Orbán mond. Jogalkotási és átláthatósági kérdésekkel, valamint a civil szervezetek ügyével fog ugyanis a magyar kormány a közeljövőben foglalkozni. „A kormány világos álláspontja a transzparencia, átláthatóság.” Szerinte minden magyarnak joga van tudni, hogy egy politikai párt vagy civil szervezet mögött ki áll, ki finanszírozza – írja a 444, a Hír Tv interjúja nyomán. Ez pedig az országvédelmi tervvel egybekötve nem jelenthet mást, mint a demokratikus jogok csorbítását, valamint a civil szervezetek és az állampolgárok további megfélemlítését. Ugyanis pont annyira lehet itt szó átláthatósági kérdésről, mint az elmúlt egy év NAV, KEHI és rendőrségi vizsgálatai esetében, amelyeket a civil szervezetek ellen indítottak, de semmi terhelőt nem találtak. És csak azért kíváncsiak bármilyen háttérfinanszírozásra (amit a civilek egyébként is feltüntetnek a közhasznúsági jelentésekben), mert így aztán rásüthetik egyes emberekre, hogy ők bizony ügynökök, ahogy azt tették a tüntetők (vagy bármely számukra kellemetlen személy) esetében is. Orbán, nagyon úgy tűnik, Putyint választotta Európa helyett, ami hosszú távon se jólétet, se gazdasági növekedést nem fog hozni az országnak, csak önkényt és korrupciót. Országunk vezetője tehát alárendelte saját rövidtávú terveinek a nép jólétét, és még büszke is rá – Putyin látogatása előtt alig két héttel az orosz elnök szellemisége már szinte tapintható.