Budapest - Miért is lenne nyugodt a március 15-i megemlékezés, ha balhé is kerekedhet belőle? A kormányfő szavai szerint a szabadság azt jelenti: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon. Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából - fogalmazott. Európával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét "a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani". Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal - tette hozzá.
Forrás:
blikk.hu
Feltöltő: miazavalami
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A tekesek az emelvény alatt voltak?
az ilyeneket még a börtönben is megölik, ez meg szabadon flangál!
"1995. július 28-án Óbudán halálra gázoltak egy gyereket. Régen volt, több mint 15 éve, de semmit nem ért meg a budapesti nagypolitika jelenéből, aki annak az esetnek a hátterét és a következményeit nem ismeri. A gázoló Tarlós István, a III. kerület akkori polgármestere, a jelenleg legesélyesebb főpolgármester-jelölt volt. A sajtó nem sokat foglalkozott az üggyel, egyedül a ma már nem létező Kurírban jelent meg egy helyszíni riport. Eszerint a sofőr nem volt ittas, és az autó nem ment gyorsan. Erről talán az akkori belügyminiszter, Kuncze Gábor tudna többet mondani. (Tarlós 1990-ben az SZDSZ színeiben lett polgármester. 1994-ben kilépett, és függetlenként indult újra, de az SZDSZ nem indított ellene senkit, és a kölcsönös gesztusokon nyugvó együttműködés sok cikluson át fennmaradt). Az viszont tény, hogy Tarlós attól a naptól fogva gyakorlatilag absztinens, nem iszik alkoholt. A Kurír július 29-i riportja meglehetősen érdekes írás. Az egyetlen anyag az oldalon, sőt az egész lapban, amelyik nincs aláírva, így megállapíthatatlan, hogy ki írta. Maga a cikk pedig kizárólag arról szól, hogy Tarlós mennyire vétlen volt, és mennyire megrázta az eset. Még sokkal furcsább azonban, hogy a történet soha többet nem bukkant fel az újságban (egyébként máshol sem nagyon: egyedül a Magyar Hírlap közölt még pár nappal később egy nyolc soros írást, amiben a Kurír "információit" foglalta össze. A Kurír a korszak vezető bulvárlapja volt, és a bulvársajtó nem arról híres, hogy ok nélkül leszáll egy politikai és érzelmi vonalon is jól kiaknázható témáról, bármilyen tragikus is (Daróczi Dávid és Liptai Claudia ügye még ma is gyakran felbukkan, pedig a kormányszóvivő április elején halt meg). A Tarlós-sztorit viszont ejtették, még mielőtt az alapvető kérdéseket fel lehetett volna tenni. A közönség nem ismerte meg a család álláspontját, sem a...