Hazárdjáték

Ha én Orbán Viktor lennék, és szeretném a hazárdjátékot, semmit nem bíznék a véletlenre, és két forgatókönyvet készítenék, egy „A”-t meg egy „B”-t. Az „A” tervben azzal a feltételezéssel élnék, hogy egyre jobban teljesít a gazdaság, a megsarcolt külföldi vállalatok dalolva fizetnek, sőt újabbak jönnek, és sokasodnak az új munkahelyek. Ezért aztán senki nem törődne azzal, hogy miközben a gazdagok zsebét tömöm, kifosztom a szegényeket. A gazdagok fogyasztása majd felpörgeti a gazdaságot: minden nap három ebédet ennének, télen három télikabátban járnának. Fellendülne az ebéd- és a télikabátgyártás, Magyarország ebéd- és télikabát nagyhatalom lenne. Azzal sem törődne senki, hogy miközben nemzeti együttműködésről szavalok, megfojtanám az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Azzal sem, hogy bevezetném az egészségügyben és az oktatásban a rezsicsökkentést: egyre kevesebb pénz adnék rá. Mondhatna az ellenzék akármit, az emberek nem a szemüknek hinnének, hanem nekem. Ez lenne a hosszú távú...