A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert; közülük 82 százalék azért, mert megromlott, 10 százalék a lejárt szavatossági idő miatt, 8 százalék pedig azért, mert megmaradt vagy az élvezeti értéke csökkent – derül ki egy országos felmérésből. 

A Tetra Pak Hungária Zrt. júliusban az NRC Piackutató Intézet bevonásával, 1200 válaszadó megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatást, hogy felmérje az élelmiszerpazarlás okait, az eredmények közreadásával pedig segítse ennek megelőzését – közölte a csomagolóanyagokat gyártó vállalat az MTI-vel.

A megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal dob ki élelmiszert.

A magyar háztartásokban legtöbbször a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a szemétbe.

A válaszadók 96 százaléka tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. A felmérés szerint 67 százalék odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza. Lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol 37 százalék. Mintegy 30 százalék azok aránya, akik a csökkent minőségű élelmiszert inkább újrahasznosítják, például komposztálással vagy állateledelként.

A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében például a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint a magyar háztartásokban évente 400 ezer tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé – hívták fel a figyelmet a közleményben.

11 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Levendula
Hú, ebben a 42 %-ban Én is benn vagyok, mert ebben az évben egyetlen egy alkalommal kidobtam azt a zöldséget a hűtőszekrényből, amelyet 2 nappal azelőtt vásároltam, de érdekes módon elkezdett szétfolyni...
Talán túl kevés vegyszerrel kezelték, nem volt, ami összetartsa...
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Tekla
@Zsoel: Panel lakás kádja kicsi a disznóknak:) de ez volna a természetes hasznosítás !
Zsoel
@Tekla: A panelban élők nyilván nem hasznosíthatják így a maradékot, de az a baj, hogy ma már az sem igen tart haszonállatot, aki megtehetné. A faluhelyen építkező fiataloknál sincs nemhogy disznóól, de még egy tyúkudvar se: a lehetőleg minél kisebb telken álljon egy ház, garázs, esetleg egy fából készült szerszámos kamra és valami hinta, mászóka a gyerekeknek, a többi pázsit és virágoskert, néhány fa és bokor, és kifújt. A melléképület mint olyan megszűnt. Konyhakert sincs már, mert azzal dolgozni kell: a zöldséget megveszik inkább a boltban. Hacsak a szülők nem élnek a közelben, vagy valaki más, aki tart állatot, és átveszi a maradék élelmiszert, akkor az ő esetükben ugyanúgy a kidobás a megromlott étel sorsa, mint egy nagyvárosi panelház 9. emeletén lakó embernél.
mate03
@kkalman:! Látod itt a bizonyíték, hogy jobban élünk mint 5-éve! Ki van ez találva rendesen! A statisztikát nem én írom ,ha én írnám,még azt sem hinném el!
világlátó
Biztosan értesültetek,arról hogy a fogyasztásunk mennyisége két és fél Magyarország teljesítménye.
Arról is értesülhettetek, hogy pénteken 12,00 - tól a világ elkezdte fogyasztani a jövőjét.
A mérhetetlen élelmiszer hulladék és az afrikai földrész éhezői száma közötti ellentmondás most ilyetén formát is ölt, mint a menekült áradat.A szegénységből a gazdagság felé.
Ahogy barátaink és azok felnőtt korú gyermekei is elmennek a szegénységből a gazdagság felé. De hol a mi szegénységünk Afrika népeinek szegénységéhez? Amíg minden olcsóbb az áruházakban, ugyan miért vonnák művelés alá a sokezer hektár termőterületeket.Nyilván nem a panel 10 . emeletén élőkre gondolok. Ma már nevetséges dolog visszaidézni a korabeli szlogeneket, például azt, hogy adjon a vidék élelmiszert a városoknak, ők pedig szerszámot, gépet, a földművelő hazai parasztságnak.Az arányok is megváltoztak.Már vidéken is a nagyáruházak látják el a falusi embereket, családokat.
A szomszédom évek óta mondogatja, hogy a saját magunk készítette bor a legdrágább.Mégis 200.- Ft-ért tudjuk elvesztegetni a kereskedőnek, aki 100 % -os haszonnal adja tovább a kocsmáknak. Egy doboz sör , ami fél liter is többe kerül mint egy liter bor,A baromfi tápok ára már nem teszi érdekeltté a gazdákat a baromfitartásra. Vajon miért ilyen drága ? Azt hiszem igaza van azoknak, akik azt állítják, hogy sokkal olcsóbb a vietnami tisztított csirke mint a hazai udvarokban nevelt .Mindez valóban ki van találva.
eszegfu
@Zsoel: 20:14 Nekem ugyan nincs semmilyen állatom sem, tehát a "felesleget" nem tudom nekik adni. Viszont a kertből én csak annyi zöldséget, gyümölcsöt szedek le, amennyi éppen kell, sőt legtöbbször a növényről esszük közvetlenül. Anyukám nem szereti a spenótot, a tököt, de mondom neki, hogy "szerves" (vagyis nem "mü")... meg kell enni.
36
@világlátó: Így van. Évről-évre korábban fogyasztja el a világ az egész éves kvótáját.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.