Sukoró-per: letöltendőt kért az ügyész

Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész perbeszédében az első-, a másod-, a harmad – és a negyedrendű vádlottra a Sukoró-ügyként ismert per hétfői tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken, míg az ötödrendű vádlottra pénzbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.

Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.

Az ügyész háromórás vádbeszédében szólt arról, hogy a bírósági eljárás valamennyi lényegi kérdést érintette, és a lehetőségekhez képest teljes körűen igyekezett feltárni a vád szempontjából releváns, illetve az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is.

Az ügyészség súlyosbító körülményként értékelte valamennyi vádlott esetében, hogy cselekményük jelentős vagyoni hátrány okozására volt alkalmas, Markó Andrea harmadrendű és V. Bálint ötödrendű vádlott esetében pedig azt is, hogy képzettségüket, szakmai felkészültségüket bűncselekmény elkövetésére használták fel.

Enyhítő körülményként értékelte az ügyészség az elkövetés óta eltelt hosszabb időt, továbbá azt, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, a másod-és negyedrendű vádlott esetében pedig azt, hogy bűnsegédként követte el a vádbeli cselekményt, továbbá hogy kiskorú gyermekről gondoskodik.

Az ügyészség indokoltnak tartotta az első-és harmadrendű vádlott esetében a határozott ideig tartó szabadságvesztés-büntetés kiszabásakor a középmértéket meghaladó, míg a másod-és negyedrendű vádlott esetében a középmérték körüli időtartam megállapítását, illetve a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapítását is. Az ügyész a börtönbüntetés mellett indokoltnak tartotta a közügyektől eltiltást is, továbbá kérte a bíróságot, hogy Tátrai Miklóst a cégvezetői tevékenység gyakorlásától, F. Zsoltot pedig az értékbecslői tevékenység gyakorlásától is tiltsa el.

Az ügyész vádbeszédében egyebek mellett azt mondta: az első és harmadrendű vádlott 2008. május végétől mindent megtett annak érdekében, hogy a jogszabályi és egyéb rendelkezések ellenére – a befektetői igényeknek történő megfelelési vágytól hajtva – kimutassa, hogy a csereszerződés megkötése jogszerű és gazdaságos. A vádlottak mindezt annak ellenére tették, hogy ismereteik alapján tudták, törekvésük jogellenes, ennek érdekében az alkalmazandó jogszabályokat "kreatív módon értelmezték".

Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.