Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítéshez kapcsolódóan.
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban.
"Természetes dolog, hogy 12 milliárd eurónál nagy a lökdösődés" – jegyezte meg az eljárás megindításával kapcsolatban, kijelentve: kereskedelmi vitáról van szó, arról, hogy az uniós országok hozzáférnek-e az összeghez. Megjegyezte: a vitatott ügynél fontosabbnak tartja az üzleti modell vagy a tiltott állami támogatás kérdését.
Kijelentette azt is: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte ugyanakkor: az uniós vita az orosz fél pozícióját nem befolyásolja, "amit Oroszországgal megkötöttünk, be fogjuk tartani" – mondta.
Közölte ugyanakkor: Magyarország nem biztosított kizárólagos jogot egyetlen orosz vállalkozásnak sem, az orosz kormány bízta meg a Roszatomot a megállapodás lebonyolítására. Magyarország és a Roszatom pedig közösen folytatja majd le az unió területén a tendert, amelynek keretében bekapcsolódhatnak más vállalkozások.
Emlékeztetett: a magyar kormány 2013 novemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy kétoldalú megállapodásra készül Oroszországgal, ám az EB csak huszonnégy hónappal később indított eljárást. Ezalatt hozzájárult az üzemanyag-vásárlással vagy a műszaki paraméterekkel kapcsolatos megállapodásokhoz, és 2014 januárjában a kétoldalú megállapodás megkötéséhez is. Ezek alapján Lázár János cáfolta, hogy az unió ellenezné a beruházást.
Szerinte a bizottság most kérdéseket tesz fel, ezeket a magyar fél kész megválaszolni. Mivel a beruházás engedélyeztetése két évet vesz igénybe, a miniszter úgy látta: ez alatt lezárulhat a vita Brüsszellel.
Hozzátette azt is: jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna, erre finn, brit vagy francia példát is hozott.
Magyarország elsődleges céljának pedig azt nevezte, hogy olcsó áramot tudjon előállítani.
Az Európai Bizottság csütörtökön, a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárást.
Miért éppen most?
Egy kerítést nem tudnak építeni, akkor hogy akarnak atomerőművet?