Érdekes, hogy erről sem a miniszterelnök sajtóirodájától, hanem a török hírügynökségtől tudni. A Magyar Nemzet vette észre, hogy a török Anadolu Agency hírügynökség arról írt, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök is gratulált Recep Tayyip Erdogannak a hétvégi alkotmányos népszavazás eredményéhez. A hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva számolt be arról továbbá, hogy külügyminiszteri szinten szintén kifejeztük gratulációnkat a török félnek, ugyanígy tettek a macedónok, a szaúd-arábiaiak, az irániak, a szudániak, a kenyaiak és a britek is.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Az a helyzet, hogy egy elcsalt népszavazás árnyékában, egy félig bebörtönzött országban, ahol az egyeduralkodó vélt és valós politikai ellenfeleit az önkény erejével, a szükségállapot
bevezetésével és meghosszabbításával, az Emberi Jogok Európai Egyezményének
felfüggesztésével (szépelgő handabanda, mi?) semmisíti meg, és a menekültekkel zsarolja immár teljhatalmú országvezetőként Európát (ne legyen igazam) soha nem lesz béke, nyugalom és stabilitás. Aki egy ilyen véreskezű, elmeháborodott politikusnak az elsők között gazsulál. A legjobbak szerinti rendezés (democracy is still alive, vagy mi?), az minden állításával ellentétben Európa szétverése iránt elkötelezett. Akkor is, ha most még stratégiailag a pénze viszont nagyon kell. Szép barátság ez is, igaz, hogy el kell hallgatni, le kell tagadni, meg kell próbálni eltitkolni, mert a magyarok viszont még mindig Európában képzelik el a jövőjüket. Orbán jövője viszont a migránshisztériától függ, ő lenne a leghálásabb, ha Erdogan felrúgná a 3 milliárd eurós megállapodást az általa megvetett Európával. Hát innen nézve az volt a minimum, hogy a fű alatt kinyaldosták Szijjártóstól a seggét. Ennél már csak az durvább, hogy közel egy éve és azóta csak közelebb kerültünk a végkifejlethez.
Csodálkoztunk is, hogy a magyar miniszterelnök nem szerepel az itthoni híradásokban, ám kiderült: ugyanúgy teszi pont az ellenkezőjét annak, mint amit a jóérzés és a józan ész diktálna, csak már nem minden lépésről gondolja úgy Magyarország szégyenkormánya, hogy egyáltalán tájékoztatni kéne az alattvalókat. Mi közünk hozzá? Mi köze hozzánk?