Nem csak az országból vándorolnak ki a magyarok, itthon is egyre többen költöznek fejlettebb régiókba – közölte a Világgazdaság. Meglepetés, hogy a legtöbben már nem Budapestet célozzák meg.

Egyre több olyan területe van az országnak, ahol egyre kevesebb járókelővel lehet találkozni – írta a VG.

Az ország szegényebb, magasabb munkanélküliségű, rosszabb infrastruktúrájú részeit jobban érinti a népesség fogyása, de még a fejlettebb régiókban is nehézséget okoz a népesség megtartása – növekedést pedig csak kevés területen lehet látni.

Az egyetlen régió, ahol a népsűrűség folyamatosan növekszik, az Közép-Magyarország. Öt év alatt a központi régió népessége 2,3 százalékkal növekedett, a többié viszont csökkent. Legkisebb mértékben, 0,3 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon, legnagyobb mértékben, csaknem 5 százalékkal pedig Észak-Magyarországon.

Nógrádban és Hevesben átlagosan 130 ezer forintot lehetett hazavinni tavaly, ami több mint 30 ezerrel marad el az átlagtól. Van olyan keleti megye, ahol ennél is rosszabb a helyzet, a Békésben dolgozók jövedelme 130 ezer alatt, a Szabolcs-Szatmár-Beregben munkát vállalóké 120 ezer alatt volt.

A legkisebb népsűrűsége (68-an jutnak egy négyzetméterre) a Bács-Kiskunt, Békést és Csongrádot magában foglaló Dél-Alföld régiónak van.

Csak tavaly 255 ezren döntöttek úgy, hogy másik településre költöznek. De amíg korábban a legtöbben Budapestet választották, most a főváros környéki agglomeráció szerepe nőtt meg.

Közép-Magyarországon 424 ember jut egy négyzetkilométerre, ami mérsékelt növekedés a 2015-ös 433-ról. Pest 193-ról 195-re növekedett, Budapest pedig 3350-ről 3338-ra csökkent. Ezzel Budapest népsűrűsége hat év alatt először csökkent.

Az ország keleti megyéiben több mint 3 százaléknyian döntöttek úgy, hogy elhagyják lakhelyüket, ebből az észak-nyugati megyék profitáltak, ahol 3–6 százalékos népességnövekedést mért a KSH.

Győr-Moson-Sopronba ennél is többen költöztek. A régiók közül Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje volt a leggyengébb, ezekben a régiókban 6900, illetve 3850 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően.

A megyék esetében 2016-ban is, a korábbi évekhez hasonlóan, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el a legtöbben, 3700, illetve 3250 fő vándorlási veszteséget okozva.

(A címoldali illusztráció forrása: Pixabay)

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

bakegya
A legtöbben a másvilágra költöznek ORSOS VICCTOR MAGYARORSZÁGÁRÓL-pedig a csuti -cigányt és a maffiáját kellene földobni a Szt.M.lovára.
Muki István ószeres
Csináltak egy kerek kibaxottul élhetetlen és barátságtalan pénzközpontu és nem életközpontu
túlszabályozott fővárost . Most csak az megy oda aki véletlenül vagy kényszerből kerül oda . :-((((
RonaGyuri
csak úgy szólok: "Közép-Magyarországon 424 ember jut egy négyzetkilométerre, ami mérsékelt növekedés a 2015-ös 433-ról." ???

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.