A béka segge alatt

Eljön az idő, amikor az embernek már nincs kedve írni. Mert már leírta százszor, hogy mi a gond, de a szavak ebben az országban süket fülekre találnak. Mindenki ássa tovább a saját gödrét, és egyre mélyebbre kerül. Ugyanakkor minél mélyebbre kerül, annál kevesebb esélye van arra, hogy lássa és érdekelje, mi történik a mellette lévő többi gödörben. Nem segítenek egymásnak kimászni, nem hallják egymást, csak a versenyszellem dühöng, és a cél, hogy bármi áron legyőzzék a mellettük lévő gödrök vezetőit, és minél több embert csalogassanak a saját gödrükbe. Minél mélyebbre ássuk magunkat, és minél több a gödör, annál kevesebb esély van arra, hogy utolérjük és lelökjük egyre gyarapodó és magasodó szemétdombjáról az országot elnyelő kisgömbőcöt. Az ő szemétdombja szervezett, zombik sokasága tölti egyre feljebb, és ő vidáman rikoltozza: Nekünk mindent szabad! Mi a törvények felett állunk! A nagy szemétdomb körül már rengeteg árok van, mindegyik ároknak van saját miniszterelnök jelöltje,...