Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint 1956 októbere azért volt kivételes, mert megvalósult a nemzeti egység, "ha úgy tetszik, a nemzeti együttműködés rendszere".

A politikus kedden Debrecenben, az Egyetem téri '56-os emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségen kiemelte: a szabadság 12 napja a bátor magyar emberek fellépése volt a magyar szabadságért, a magyar függetlenségért.

A magyar emberek összefogtak, és nem a lakosság lázadt fel, hanem a magyar nép, a magyar nemzet, a nemzet rázta le magáról a rabigát és szállt szembe az idegen hatalommal és kiszolgálóival

- hangoztatta Kósa Lajos.

Hozzátette:

voltak, akik Moszkvába futottak, hogy visszahívják a Vörös Hadsereget, így "a magyar baloldal – 1919 és 1948 után – a 20. században harmadszor rontott rá a nemzetére", ezzel "a magyar baloldal és vezető ereje diszkreditálta és lejáratta magát

Kósa Lajos szerint ma is vannak az '56-os hagyományoknak folytatói mindkét oldalon: vannak, akik a nemzet szabadságáért küzdenek, hogy Magyarország önálló, szabad, szuverén állam legyen, és olyanok is, akik külső érdekeket szolgálnak.

Márpedig nekünk saját magunkat kell megvédeni

- jelentette ki Kósa Lajos, emlékeztetve arra, hogy amikor más hatalmaknak engedték át a védelmet, "mindig szolgaság jött utána".

A fideszes politikus azt mondta, ma éppúgy a nemzeti önrendelkezésért, a szabadságért küzdünk, mint 1956-ban, "a nemzetnek újra össze kell fognia".

Az '56-os hősök a tankokkal néztek szembe, mi most holmi "európai parlamenti jelentésekkel

- jelentette ki Kósa Lajos, megjegyezve: "ebben aztán végképp állni kell a sarat".

Közölte: ha fontos nekünk '56 üzenete, ha fontos számunkra az Európai Unió, "azt nem tudjuk másként elképzelni, mint hogy abban a magyar szabadság is érvényesül". Az pedig nem "birodalmi feltételrendszerben", hanem kizárólag nemzeti keretek között érvényesül – mondta.

Kósa Lajos végezetül leszögezte:

senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy "meg fogjuk védeni a magyar szabadságot, a nemzeti önrendelkezést". Erre kötelez '56 hagyománya és saját nemzeti érdekünk – tette hozzá.

Az Egyetem téri '56-os emlékmű megkoszorúzása után Debrecen közgyűlése ünnepi ülést tartott a Kölcsey központban, ahol Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester átadta az önkormányzat Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd-, valamint Boncz László-díjait.

Forrás: MTI

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

namihami
Ha megvalósult, akkor az azt egymillió embert, aki '57. május 1.-én (és ez nem fideszes számlálás szerint ennyi) ünnepelt a Hősök tsrén, biztosan a polyákok, kárpátaljasaiak, szerb csetnikek, szlovének és hasonló igazmagyarok tették ki. Mert a nemzet egysége alapján határon belüli ugyebár nem ment oda. Akkor csak kintiek lehettek.
.Lásd Kupak-féle nemzeti logika...

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.