Kubai zsoldosokat csábítanak az orosz hadseregbe magas fizetéssel és az orosz útlevél ígéretével

Oroszország kubai állampolgárokat toborzott ukrajnai szolgálatra – derült ki a BBC kutatásából. Az orosz hadseregben számos más nemzetiségű, alacsony jövedelmű országból származó zsoldos is szolgál: indiaiak, nepáliak, közép-ázsiaiak és afrikaiak egyaránt.

2023 szeptemberében és októberében az InformNapalm nevű ukránbarát platformon több mint 200 olyan kubai útlevél tulajdonosának adatait hozták nyilvánosságra az interneten, akik csatlakozhattak az orosz hadsereghez.

Kubai zsoldosok Ukrajnában – Fotó: LinkedIn

Az oldal szerint az útlevéladatokhoz a Moszkvától délre fekvő Tula városában élő orosz katonai toborzó tiszt e-mailjeinek feltörésével jutottak hozzá.

Egy Facebookon lefolytatott keresés kimutatta, hogy az ukrán kiszivárogtatásban említett személyek közül 31-en közösségi média oldaluk tanúsága szerint jelenleg Oroszországban tartózkodnak, illetve az orosz hadseregben szolgálnak.

Néhányan például olyan fotókat tettek közzé, melyeken orosz katonai egyenruhát viselnek, vagy olyan helyeken tartózkodnak, ahol orosz utcatáblák vagy rendszámtáblák vannak. Mások Oroszországot adták meg jelenlegi lakóhelyükként.

Közülük sokan 2023 második felében kezdtek Oroszországgal kapcsolatos tartalmakat posztolni, ami jelzi, mikor érkezhettek az országba.

Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett a harctéren a 2022 február 24-e óta tartó ukrajnai inváziója során. A BBC kutatása eredményeként több mint 50 ezer elesett orosz katonát azonosítottak be neveik alapján – a valós szám valószínűleg ennél jóval magasabb lehet. Ukrajna becslése szerint a háborúban elesett vagy megsebesült orosz katonák száma közel 500 ezerre tehető. Más neves nyugati háborús elemzők is 100 ezer fő felettire teszik az elesett orosz katonák számát,  a sebesültek száma több százezer lehet. 

A külföldiek toborzása a veszteségek részleges pótlásában segíthet a Kremlnek. Nyugati elemzők véleménye szerint az oroszok erőszakos mozgósítása kockázatokat rejtene magában. Amikor Moszkva 2022-ben részleges mozgósítást hirdetett, néhány hét leforgása alatt több százezer magasan képzett fiatal szakember hagyta el az országot, ami érzékeny veszteség az orosz gazdaság számára. Napjainkra az Oroszországon kívül élő, hazájukat a háború miatt elhagyó orosz szakemberek száma az 1 milliót főt is meghaladhatja.

A kubaiak Oroszországba történő beutazása viszonylag egyszerű. A két ország a hidegháború óta szövetséges, a kubaiaknak nincs szükségük vízumra oroszországi utazáshoz, Havanna és Moszkva között közvetlen közvetlen légi járatok közlekednek.

Az orosz hadsereg által kínált szerződések vonzóak a kubai férfiak számára, akik kétségbeesetten menekülnek az USA által szankcionált szigetországból, mely egyre súlyosbodó gazdasági válsággal szembesül.

Az interneten kiszivárogtatott dokumentumok és médiajelentések szerint a kubai férfiaknak havi 2000 dollár körüli összeget ajánl az orosz haderő – ami hatalmas összegnek számít Kubában. A Karib-tengeri szigetországban az átlagos havi fizetés nem éri el a 25 dollárt sem.

Mindezek figyelembevételével az orosz állampolgárság ígérete is csábító lehet számos kubai számára.

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta Moszkva lépéseket tesz annak érdekében, hogy a külföldiek számára jelentősen megkönnyítse az orosz állampolgárság megszerzését a hadseregben eltöltött szolgálati idő után. A BBC a közösségi médiában olyan bejegyzéseket látott, amelyek szerint egyes kubai harcosok hónapokon belül orosz útlevelet kaptak.

Egy orosz útlevél 117 országba teszi lehetővé a vízummentes utazást, míg a kubai útlevéllel rendelkezők csak 61 országba utazhatnak.

Az oroszokhoz csatlakozott kubaiak számáról ugyanakkor nehéz megbízható becslést találni. Ukrajna Latin-Amerikáért és a Karib-térségért felelős diplomáciai megbízottja, Ruszlan Spirin a Wall Street Journalnak adott interjújában 400-ra tette a számukat.

Egy Oroszországban szolgáló kubai tiszt, Lázaro Gonzalez egy Kuba területén kívül működő kormányellenes rádióállomásnak azt mondta, 90 kubai szolgál a parancsnoksága alatt. Elmondása szerint őket Kelet-Ukrajna már megszállt részein vetették be, nem a frontvonalon.

A kubaiak feladata a hadsereg támogatása az orosz haderő által megszállt területeken, városokban – ez minden

- mondta Gonzalez a miami székhelyű rádióállomásnak. (Ebből akár az is következhet, hogy az ukrán partizánok ellen vetik be őket – A szerk.)

Médiajelentések szerint a kubaiak gyakran azt követően csatlakoztak az orosz hadsereghez, hogy a közösségi médiában kapcsolatba kerültek toborzókkal. Ugyanakkor nem mindegyikük volt tisztában a felkínált munka valódi természetével. Egy népszerű kubai YouTube-tartalomkészítő tavaly elmesélte két 19 éves kubai fiatal történetét, akik azt állították, építőipari munkát ajánlottak nekik Oroszországban, majd ehelyett az ukrajnai frontvonalra küldték őket.

Az ő esetük más külföldiek tapasztalatait erősíti meg, akik a BBC-nek elmondták, az otthoninál magasabb fizetés ígéretével csábították őket Oroszországba – ahonnan végül a harctéren kötöttek ki.

A kubai hatóságok ellentmondásos nyilatkozatokat adtak ki állampolgáraik ukrajnai háborúban való részvételéről. Miután 2023 szeptemberében felröppentek az első jelentések Ukrajnában harcoló kubaiakról, a havannai hatóságok közölték, letartóztattak 17 személyt, akik részt vettek toborzásukban, ami illegális volt. Nem sokkal később Kuba oroszországi nagykövete, Julio Antonio Garmendía Peña kijelentette, kormányának semmi kifogása nincs az ellen, ha egyes kubaiak

"egyszerűen szerződést akarnak kötni, és legálisan részt akarnak venni ebben a műveletben az orosz hadsereg oldalán".

Erre reagálva néhány órával később Bruno Rodríguez Parrilla külügyminiszter kijelentette, Havanna ellenzi "a kubai állampolgárok bármilyen konfliktusban való részvételét".

Eközben az ukrán hatóságok szerint az elmúlt hónapokban nőtt az orosz erőkhöz csatlakozó külföldi harcosok száma, az ukrán hadsereg által a harctéren elfogott katonák között is egyre több a külföldi.

Petro Jacsenko, az ukrán hadifoglyokkal foglalkozó ügynökség szóvivője a BBC-nek elmondta, sokan közülük olyan alacsony jövedelmű országokból érkeznek, mint Kuba, India és Nepál, valamint afrikai és közép-ázsiai államokból.

Hetente akár öt személyt is elfogunk a frontvonalon akik külföldi állampolgárok

– mondta.

Harci képességeik szerények, a harctereken nem is napok, inkább órák kérdése, hogy meddig maradnak életben vagy szenvednek sebesülést

– tette hozzá.

Mindebből az következhet, hogy az oroszok ágyútölteléknek használják sokukat.

Európából is toboroz egyébként zsoldosokat az orosz haderő, szerb önkéntesek is harcolnak már hosszú ideje Ukrajnában. Közülük többen arról panaszkodtak, hogy rosszul bánnak velük orosz feletteseik, katonatársaik.