Magyarország ajánlatot tett Horvátországnak, hogy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságíróknak pénteken a horvátországi Dubrovnikban.

Szijjártó: Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy épülő horvát LNG-terminálban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Marija Pejčinović Burić horvát külügyminiszter a 8. Kína-Közép-Kelet-Európa kormányfői csúcstalálkozón Dubrovnikban 2019. április 12-én. MTI/KKM/Mitko Sztojcsev

A politikus a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott horvát partnerével.

A Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel folytatott tárgyalásáról Szijjártó Péter elmondta: a közép-európai térség számára kritikus fontosságú kérdés, hogy tudja-e diverzifikálni a gázbeszerzési forrásait.

Erre több forgatókönyv is létezik, az egyik egy cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas terminál építése a horvát tengerparton

- mondta.

A külügyminiszter hangsúlyozta:

Magyarországnak is az a stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, és versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak.

Kiemelte: ezért olyan ajánlatot tettek a horvát kormánynak, hogy Magyarország – versenyképes ár esetén – kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban.

A miniszter szerint tovább kell még tárgyalni, a felek álláspontja világos.

Hozzátette: az erre vonatkozó "tervek már régóta készen vannak, a szándék is régóta megvan, előrelépés fizikai értelemben eddig nem sok történt".

"Ez utóbbit teljes bizonyossággal most még nem látjuk" – mondta Szijjártó Péter.

Horvátország részéről "egyértelmű válasz egyelőre nem fogalmazódott meg", mivel a gázmennyiségek lekötésével szeretné párhuzamba állítani a magyar ajánlattal kapcsolatos döntését – közölte.

A külügyminiszter kijelentette: a magyar állami cégek azonban nyilvánvalóan csak akkor kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg is megéri, hiszen ha a jelenlegi gázbeszerzési forrásoknál drágábban vennének gázt, annak viselni kellene a terhét, és Magyarország versenyképességének egyik fontos alapja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése.

A jelenleginél drágább áron biztosan nem veszünk gázt

- tette hozzá.

Szijjártó Péter azt mondta: a tulajdonrészszerzés egy LNG-terminálban stratégiai kérdés, de a kettő összekötését Magyarország nem fogadja el.

A Teodor Melescanu román külügyminiszterrel tartott megbeszéléséről Szijjártó Péter közölte: az elmúlt időben mind a magyar, mind a román kormány sokat tett azért, hogy a korábban sok feszültséggel teli viszonyt enyhíteni tudják.

Még most is több nyitott kérdés van a magyar-román kapcsolatokban, az elmúlt időben több olyan esemény is történt a magyar nemzeti közösséggel kapcsolatban Romániában, amelyek "joggal ébresztettek aggályokat" – fogalmazott.

Úgy látja azonban, sem a két országnak, sem a magyar nemzeti közösségnek nem érdeke, hogy még feszültebb legyen a kapcsolat, ezért sokkal jobb, hogy ha ezeket a vitás kérdéseket "szemtől szemben, személyesen beszéljük meg".

Bebizonyosodott, hogy ha kitartóan tárgyalnak e kérdésekről – például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyéről –, akkor azok előbb-utóbb megoldódtak – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter kiemelte: azon vannak, hogy a magyar kisebbség helyzetét érintő vitás kérdéseket "a lehető leggyorsabban, a legkonstruktívabban, a lehető legkevesebb feszültséggel" tudják tisztázni.

Szijjártó Péter a Kína és a kelet-közép-európai országok csúcstalálkozójáról elmondta: Kína már a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője, és hamarosan akár a legnagyobbá is válhat.

Európának nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a jelenlegi világgazdasági változások közepette minél szorosabb együttműködést alakítson ki az ázsiai országgal – mutatott rá.

Közölte: a számok alapján ez sikerül is, évről évre dinamikusan nő Kína és az EU kereskedelmi forgalma, ugyanakkor a közép-európai térség uniós tagállamainak részesedése ebből mindössze 9,9 százalék, vagyis a nyugat-európai országok adják a Kína-EU kereskedelmi forgalom több mint 90 százalékát – mondta.

Hangsúlyozta: a kínai kormány nyitott a Közép-Európával folytatott kereskedelem további dinamizálására.

A 16+1 formátumú együttműködésben 11 európai uniós tagállam (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia), valamint öt további európai ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia) egyeztet Kínával.

Forrás: MTI

Csökkent a BUX
Itthon - 2024. February 27., 18:08
Csökkent a BUX

15 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Jozefina
Csak előbb Hernádit kéne kiadni a horvátoknak??!!!
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
iluminati
@csak úgy...: nem kell ahhoz sok pornót nézni, a testbeszéd ha valaki ismeri, itt az intim szférán belül vannak...
csak úgy....
@iluminati: föltehetöleg kész gyönyör lehet, politikusnak lenni és egy leszíjjazatlan szíjjártoval tárgyalni...
papa.49
@csak úgy...: Lehet hogy a hölgy nem ismeri a szargyártó ,,ízlését,, ???
terlasz
Miből fogjuk kifizetni, ha az EU már nem ad a tolvajoknak? Nem kétséges, hogy találnak rá forrást. A pénzünkön vásárolt bizniszt majd jól kiszervezik maguknak, ahogy szokták.
Desischado
Így is tripla árat fizetünk a gázért emiatt a rablók miatt. Ezeknek az isten lova sem elég?!
verőce21
@csak húgy...: "...a nézéséből? - és a járását még nem is láttam...!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.