Orbán az átalakuló világrend kihívásairól beszélt Pekingben

Orbán össze akarja kötni a nyugatot a kelettel.

A demokráciaexportra alapozott külpolitika nem működik; a demográfia erejét nem szabad lebecsülni, mert a kilátástalanság migrációhoz vezet; a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd; Közép-Európa pedig akkor szabad és virágzó, ha Kelet és Nyugat együttműködik egymással – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Pekingben az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) zárt körben.

Orbán Viktor szerint

az elmúlt évtized értékes politikai leckéire alapozhatjuk válaszainkat az átalakuló világrend kihívásaira.

Beszédében kifejtette:

a demokráciaexportra épülő külpolitika egyszerűen nem működik, valójában problémákat okoz, destabilizációhoz vezet, és végül az ellenkezőjét eredményezi annak, mint amit várnak tőle.

Mindannyiunknak meg kell értenie – fogalmazott –, hogy a kölcsönös tisztelet alapján kell állni, tiszteletben kell tartani a népek kulturális, vallási és politikai hagyományait. Azt is el kell fogadni, hogy a miénktől eltérő politikai rendszerek néha sikeresebbek gazdasági szempontból és a szegénység elleni küzdelemben, és néha versenyképesebbek is – jegyezte meg.

Szavai szerint az Egy övezet, egy út egy olyan kezdeményezés, amely a kölcsönös tisztelet és a kulturális hagyományok elfogadásának elvét követi. Hozzátette, az elmúlt néhány évben ez vált a világ legnagyobb gazdaságfejlesztési projektjévé, és megfelelő választ ad a változó világrend által támasztott kihívásokra.

A miniszterelnök szerint az elmúlt évtized második tanulsága az, hogy a demográfia erejét nem szabad alábecsülni. Ha az emberek nem látják a fejlődés perspektíváját, akkor új otthont kezdenek keresni maguknak.

Ezért a világ fejlettebb országainak oda kell vinniük a segítséget, ahol szükség van rá, ahelyett, hogy a problémákat saját országaikba hoznák

– fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés megadja a fejlődés lehetőségét a fejletlen országoknak, ezért jó választ ad a migráció okaira.

A harmadik lecke, amit megtanultunk – folytatta –, hogy a szabadkereskedelem fizikai összeköttetések nélkül csak üres beszéd. A kontinensek fizikai összekapcsolása hatalmas mennyiségű pénzt, nagy erőfeszítést, ragyogó mérnöki munkát, merész képzeletet és határozott politikai akaratot igényel. Az Egy övezet, egy út rendelkezik mindezzel – mutatott rá.

A negyedik tanulság közös közép-európai tapasztalat: a múltban, amikor a Kelet és a Nyugat szembekerült egymással, Közép-Európa mindig szenvedett, a gazdasága nem tudott fejlődni, nem volt hozzáférése a modern technológiához, és volt, amikor még a szabadságát is elvesztette – fejtette ki.

De amikor a Kelet és a Nyugat együttműködött, gazdasági virágzás volt és szabadon éltünk

– mondta Orbán Viktor, örömét fejezve ki, hogy az Egy övezet, egy út arra törekszik, hogy együttműködési pontokat hozzon létre a Kelet és a Nyugat között konfrontáció helyett.

Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a kormányfő végül arról beszélt, hogy Magyarországnak az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez kapcsolódó legnagyobb beruházása a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése, egyúttal jelezte, hogy jelenleg is ígéretes tárgyalásokat folytatnak Romániával és Kínával a Budapest és Bukarest közötti nagysebességű vasútvonal megvalósításáról.

Cikk- és címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

(MTI)