Vége a magyar málnának - bekövetkezett, amitől sokan tartottak

A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a szervezetlen értékesítés betett a magyar málnának. Az idei termőterület már 100 hektárnál, a termés pedig 1000 tonnánál is kevesebb, a tíz évvel ezelőtti 700-900 hektárnyi területtel vagy a kilencvenes évek elejének 27 ezer tonnás termésével szemben. Korábban szakértők még úgy vélték, a málnásokban fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajtákat kellene telepíteni. Az utóbbi években azonban már alig volt új málnaültetvény-telepítés az országban, a régiek pedig már 15-20 évesek, elöregedtek. Ráadásul nemcsak új telepítés nem történt, ember sincs, aki a nyári melegben szedje a málnát. A júniusi, júliusi, olykor 35-37 fokos hőséget persze ez a bogyós gyümölcs is nehezen bírja, a málnaszemek elaprósodnak, elaszalódnak, így, sajnos, egyre gyakoribb, hogy nem első osztályú a minőség. Nem beszélve arról, hogy a málna termőterülete a klímaváltozás miatt Európában egyre északabbra tolódik.