DK: "Orbán Viktor egy súlyos megélhetési válság közepén mélyen belenyúl a magyarok zsebébe"

A gyermektraumatológiai ellátásról, az infláció letöréséről, az energiafüggetlenségről és a kamatadóról is szó volt az interpellációk között, az Országgyűlés hétfői ülésén

Fotó: Sebián-Petrovszki László, a DK képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 30-án. MTI/Balogh Zoltán

Sebián-Petrovszki László (DK) azt firtatta, mit fog a kormány legközelebb megadóztatni.

Szerinte az történt, amire tavaly a DK figyelmeztetett: 13 százalékos extra adót vetettek ki a magyarok félretett pénzére.

Hozzátette:

Orbán Viktor egy súlyos megélhetési válság közepén mélyen belenyúl a magyarok zsebébe, hogy megsarcolja a magyarok bankbetétjeit, takarékbetétjeit, értékpapírjait, az élet- és nyugdíjbiztosításait.

Ennyire kétségbe van esve a kormány az uniós pénzek elmaradása és a rekordméretűre hízott költségvetési hiány miatt? – tudakolta.

Fónagy János államtitkár arra emlékeztetett, hogy

2008-ban és 2009-ben, amikor a DK elnöke volt a miniszterelnök, az ország működképességének fenntartása érdekében a Nemzetközi Valutaalaphoz kellett fordulni. Az Orbán-kormány szerezte vissza a gazdaság függetlenségét

- jegyezte meg.

Közölte, a mostani intézkedések arról szólnak, hogy Magyarország minél inkább belső erőforrásokra támaszkodjon. Az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása és az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése – magyarázta.

Hozzátette:

a lakossági folyószámlákon nyolcezermilliárd forint le nem kötött pénzösszeg van, amely a jelenlegi kamatkörnyezetben hatalmas elmaradt bevételt jelent a számlatulajdonosoknak, mivel a bankok gyakorlatilag nem fizetnek kamatot ezekre.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.

Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte, milyen módon tervezi a kormány átalakítani az ügyeleti ellátást a gyermektraumatológiában, hogy az megfelelő legyen, hány helyszínen hány szakorvossal lehet számolni, ha a szülők kénytelenek igénybe venni a gyermektraumatológiai ellátást.

Nemrég ugyanis zavar állt elő az ellátásban, mert egy ellátóhely nem tudta ellátni az ügyeletet

- közölte.

Megjegyezte: az új ügyeleti rendszer alkalmatlan arra, hogy biztonságot nyújtson az embereknek.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy tavaly a szakma ajánlására alakult át a gyermektraumatológiai ügyeleti rendszer.

Azt mondta:

abban az esetben, amelyről a képviselő beszélt, az történt, hogy egy informatikai hiba miatt a két ellátóhely közül csak az egyikbe vihették a betegeket – mondta.

Hozzátette:

ez nem rendszerhiba, nem mindennapos helyzet, ilyen a világon bárhol előfordulhat.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Fidesz: hogyan segíti az infláció letörését a kötelező élelmiszerakciók bevezetése?

Szatmáry Kristóf (Fidesz) kifejtette: a kormány célja, hogy a szankciók ellenére is megvédje a családokat, a nyugdíjasokat és a munkahelyeket és év végére egyszámjegyűre csökkentse az inflációt. Ennek érdekében több intézkedést is bevezetett, ilyen a kötelező akciózás az üzletekben – emlékeztetett.

Közölte: az új intézkedéstől azt várják, hogy az árak csökkentésével és a verseny fokozásával tovább mérséklődhet a szankciós infláció. Hogyan indulhat meg az infláció csökkenése ezzel az intézkedéssel? – kérdezte a képviselő.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a háború és a brüsszeli szankciós politika komoly terhet rótt Magyarországra, és egész Európában komoly inflációs hullám indult. Az infláció csökkentése érdekében eddig hozott kormányzati intézkedések azonban működnek, az infláció csökkenni kezdett – jelentette ki.

Közölte: a további csökkenés érdekében vezették be a kötelező akciózást a boltokban, ennek elsődleges célja, hogy az emberek megfizethető áron férjenek hozzá a termékekhez. A kiskereskedők túlteljesítik az előírt árcsökkenést, ami pozitív visszajelzés, és így a családok jóval olcsóbban juthatnak hozzá élelmiszerekhez – mutatott rá.

A képviselő elfogadta a választ.

Szászfalvi László (KDNP) a mezőcsáti napelempark júniusi eleji átadása kapcsán érdeklődött arról, milyen intézkedéseket tesz a kormány Magyarország energiafüggetlenségének megteremtése érdekében.

Elmondta, az energiaügyi miniszter többször beszélt arról, hogy a magyar energiamixben csökkenteni kell a földgázigényt, míg a villamos energia arányát növelni kell. Az energiafüggetlenség meghatározó elemének tartotta a paksi atomerőművet, ezért a képviselő szerint folytatni kell paksi bővítést.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az ukrajnai háború miatt kialakult energiaválság új korszakot indított el, a kormány legfontosabb feladata az ország energiafüggetlensége, az ellátás biztonságának garantálása, a rezsicsökkentés megvédése és az energiaárak megfizethető szinten tartása.

Jelezte, célkitűzés, hogy növelni kell az alternatív forrásokból származó villamos energia arányát az energiamixben, új termelő- és tárolókapacitásokat kell kialakítani. Szólt arról is, hogy idén megkezdődik a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra.

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.