Hargitai: Keret

Ez egy dolog, de …. a gond ennél sokkal nagyobb

Hargitai Miklós: „Keret”

A szerző – talán hivatalból – a magyar médiahelyzetről elmélkedik.
Rámutatván, hogy: „Amikor az utókor megpróbálja majd megfejteni, mi volt a titok, amellyel a NER fenn tudta tartani a sikeresség illúzióját a legsúlyosabb kudarcok között is, a magyarázatok között biztosan ott lesz a fegyelmezett és az írástudatlanok szintjére lebutított kommunikáció, meg a politikai talentum (és a hiánya az ellenoldalon), a mérhetetlen erőforrás-előny is.”
Aztán: „Magyarországon van még kormányfüggetlen sajtó, de a hatóköre évről évre szűkül, a közéleti tájékoztatásban rég nem éri el már az egyharmadot sem, a rádiózásból teljesen, a nyomtatott sajtóból majdnem teljesen kiszorult.” – ami szinté tartalmaz némi igazságot.
Azonban egy nagyon fontos tényről hallgat; ez a fentiekben említett „maradék” hozzáállása. Ahogy látja és látatja a történeseket. Engem felettébb emlékeztetnek arra ahogy Fodorka a szadesz elnök miniszterként az egyenlő távolságról papolt!
A legdurvább példa a főpolgi-választás: Mutasson nekem valaki egytelen sort vagy csak utalást Dávidkáról, ami nem az ő szekerét tolja! =))

A formállogika alapján, ha a haldokló nyugattól várjuk a pénzt akkor mi már éber kómában vagyunk...
Azért éber, mert a kezünket még tudjuk tartani a pénzért!