Az elmúlt másfél évtizedben 120 milliárd forintot fordított a kormány roma programokra, és ennek csak a töredéke, vélhetően 10 százaléka került a közösséghez

Az etnikai adatkezeléssel kapcsolatos szabályok újragondolására tesz javaslatot a kisebbségi és az adatvédelmi biztos. Kállai Ernő és Jóri András azt szeretnék elérni, hogy legyen alapja a diszkrimináció megállapításának, valamint hogy a kisebbséghez köthető állami támogatásokat, a népszámlálási statisztikákat, a büntető- és igazságszolgáltatás és a gyermekvédelmi rendszer különleges adatait is kezelni lehessen. Kállai Ernő kisebbségi biztos úgy fogalmazott: ajánlásukban arra tesznek javaslatot, hogy a jogalkotók jogszabályi háttérrel teremtsék meg annak lehetőséget, hogy statisztikai és személyes adatok gyűjtésével, de az önkéntesség és az anonimitás teljes körű biztosításával konkrét információkat lehessen szerezni a kisebbségi közösségekről. Utalt az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentésére: az elmúlt másfél évtizedben 120 milliárd forintot fordított a kormány roma programokra, és ennek csak a töredéke, vélhetően 10 százaléka került a közösséghez. Példaként említett egy kezdeményezést: a kormányprogram szerint 200 roma diplomás kerülhet be januártól a közigazgatásba. Azt azonban senki nem vizsgálja, hogy a jelentkezők valóban a cigánysághoz tartoznak-e.