"A női lélek nehezebben tűri a kampánnyal járó megaláztatásokat." "A választókerületi kampány férfias sport" - nyilatkozták a Fidesz női képviselőjelöltjei, akik egyéni jelöltként indulnak a tavaszi választáson.
Szögezzük le: az emberi lélek – a női, és a férfi lélek egyaránt - nehezen tűri a megaláztatást. Ha a kampány "férfias sport", amiben nőként nincs esély győzni, akkor tenni kell ellene, nem eltűrni.
Skandináviában és a nyugati demokráciákban a női politikusok sikere annak a kulturális és történelmi örökségnek köszönhető, amely teret adott a civil mozgalmaknak, a társadalmi igazságosság és az egyenlőség gondolatának. Így vált lehetővé, hogy a különféle érdekek képviselete egyaránt bekerüljön a törvényalkotásba, a nők és más kisebbségek megjelenjenek a közéletben. Magyarországon a korábbi, formális egyenlőséget hirdető politika csak látszólag segítette a nemek közötti egyenlőséget, valójában a patriarchális szemlélet továbbélését szolgálta. A rendszerváltás után, amikor a társadalmi igazságosság és a paritásos demokrácia kérdései nálunk is előtérbe kerültek, éppen csak a nők közéleti szerepvállalásáról feledkeztek meg jobb- és baloldalon egyaránt. Megtehették, mert a hazai női civil szervezetek gyengék voltak, nem gyakoroltak befolyást a politikára. A női civil társadalomban felhalmozódó tudás, kreativitás és tapasztalat azóta is csak kicsiny, legfeljebb egymással érintkező körökben fejti ki a hatását, a közgondolkodásban alig. A civil társadalom anyagilag kiszolgáltatott maradt, nem egyenrangú partnere a politikának, és máig nem épültek ki azok a "közlekedési útvonalak", amelyeken át a civilek bekerülhetnének a politikai életbe.
Szégyenletesen kevés a nő a politikában, pedig nincs demokrácia nők nélkül. Nálunk csak kivételes esetben fordul elő, hogy egy civil a politikai hierarchia mellőzésével, szakemberként kerül be a politikába, s ha mégis, akkor a profi politikusok hamar megtalálják a módját, hogy kizárják maguk közül a "betolakodót". Ez mind a női, mind a férfi politikusok érdeke - riválisra nincs szükség. Az, aki a politikai döntéshozatal magas szintjére akar eljutni, nem tudja érvényesíteni a civil világban megszerzett tudását és szakértelmét, egyetlen utat járhat végig: a hagyományos politikusi szamárlétrát. Ezt is többnyire a női kvóta segítségével, ami eleve magában hordja a kontraszelekció veszélyét. A női kvótának vannak előnyei, de tessék megnézni azokat a női politikusokat, akik rendszeresen a kvóta segítségével érvényesülnek. Nem az a baj velük, hogy nem nyernének szépségversenyt. A teljesítmény, a tehetség és az elkötelezettség hiánya az, ami igazolja a kvótával szembeni fenntartásainkat.
A pártok a mostani választáson is nagyon kevés női jelöltet indítanak, s ők előre félnek attól, ami rájuk vár. Civil támogatás híján fel sem merül bennük, hogy a megszokott és eltűrt politikusi magatartás helyett valami újjal próbálkozzanak. Nehéz a helyzetük, nagyon egyedül vannak, mégis vallom: nem tűrni, hanem változtatni kell. Vajon lesz-e köztük egy is, aki legalább kísérletet tesz arra, hogy a "férfias sportból" értelmes, emberi küzdelmet formáljon?
(A szerző szociológus, író, politikus)
Új hozzászólás