Bemegyek a trafikba. Jól öltözött öreges ur áll mellettem, ki trabuccot kér. Nagy szivarértelemmel, valósággal műgonddal válogat a félig tele skatulyában, míg végre a legropogósabbakat és legvilágosabbakat kikutatta. Fizet és megy. - Sz’ szolgája! – köszönt a trafikosnő. Alig hogy pedig az ur betette maga után az ajtót, kiönti a szivarskatulya tartalmát és megszámlálja a trabuccot...
Forrás:
huszadikszazad.hu
Feltöltő: Mac
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás