A könyv első harmadának recenziója egyetlen szó lehetne: életösztön. Más a kontinens és távoli a kultúra, de sok a hasonlóság Kertész Imre Sorstalanságban leírt gyerekkorával. A felnőttek érthetetlen világa itt sem oltalmaz, hanem szörnyként rabolja el a játékra, a kalandra és az álmodozásra adatott gyerekkort. Sőt elvenné a majdani felnőttséget is. A lehetőségek kifutására szabott éveket, melynél nincs elvehetőbb értéke a gyereknek.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás