"A torkomba rohant fel a gyomrom. Egyszerre éreztem hányingert és azt, hogy becsinálok. Annyira megijedtem, hogy egész megkukultam s kétrét görnyedve, nyökögve, egyik lábamról a másikra táncikálva nyújtogattam neki felfelé a kezem, mint az óvodában, mikor kikéretőzök. Aszitte, hisztizek. - Ne ríjjál, nem gyönnek! Pommost ők nem fognak. Holott csak nem tudtam mondani, nagyoznék, mert már annyira kellett, de azt hazudtam, nem is a cigányoktól félek, hanem csak úgy rám jött, most rögtön, és így össze kell szorítani a lábam, nehogy itt jöjjön ki mindjárt, amiben azért volt is igazság, de mennyi. "
Forrás:
kornismihaly.hu
Feltöltő: vattacukorblog
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás