Cannes: Szépségkirálynő a mocsokban

Tegnap a remek, de végtelenül lehangoló We Need to Talk About Kevin és a végtelenül lehangoló, ráadásul nem túl jó Sleeping Beauty után szinte kikapcsolódás volt megnézni Gerardo Naranjo Miss Balá-ját, ami - ha Mexikó társadalmának mocskában turkál is - lényegében egy izgalmas akciófilm. A szépségkirálynő útja keresztezi a drogban utazó maffiózóét - ha a sztori egymondatos összefoglalása alapján valaki medencés partikat és kokaincsíkokat szippantgató, gyönyörű nőket képzel el, alaposan csalódni fog: ez a film a drogüzlet kíméletlen, aljas, korrupcióval átitatott hétköznapjaiba visz, amiben glamúrnak aztán nyoma sincs. A film néhány napot mesél el egy Laura (a csodaszép Stephanie Sigman nagyjátékfilmes debütálása) nevű lány életéből, aki szépségkirálynő szeretne lenni, de rosszkor van a rossz helyen, és egy gengszter (Noe Hernandez) foglyul ejti. A lány pár nap alatt megjárja a poklok poklát (például számtalanszor rálőnek, elveszíti a legjobb barátnőjét és megerőszakolják), de a szörnyűségek szinte természetesen esnek meg vele. Naranjo ugyanis nem használ akciófilmes kliséket és annyira nem pakol semmilyen mesterséges drámaiságot a filmjébe, hogy nagyon hamar elfogadjuk valóságnak ezt a borzasztó világot. Gengszterromantika helyett gengszterhétköznapokat kapunk, amikben szinte érezzük az átizzadt, koszos farmer bűzét, és nem csak az adrenalin buzog fel bennünk az akciójelenetektől, hanem majdhogynem az együttérzés is, mert basszus, mennyire szar meló és szar sors, ami ezeknek a megkérgesedett férfiaknak jutott. Laurán tartva a szemünket szó szerint belemászunk ebbe a lerongyolódott közegbe. A rendező és magyar operatőre, Erdély Mátyás (interjú) szerencsére nem azt az utat választották, hogy ideges kézikamerázással próbálnak bevinni minket az események sűrűjébe, hanem elegáns, hosszú snittekben táncolják körbe a kamerával a hősnőt, ami nagyon szépen ellenpontozza annak az alantasságát, amit mutatnak. A fényképezés és a viszonylag lassúra fogott tempó ellenére megmarad a film akciójellege, de kap egy olyan nagyvonalúságot, ami kiemeli műfajtársai közül. Bár több ilyen készülne.