"5-6 éves koromban feltettem magamnak a kérdést, amikor feküdtünk éjszaka - gyönyörű csillagfényes, ragyogó telehold világított, sütött szinte -, és felnéztem az égre: Hogy van ez, hogy itt ez a rengeteg csillag, és akkor meghalunk - és soha többet, és kész, és vége...? Azóta engem ez végig foglalkoztatott a pályám során is. Anyukám 54 éves korában elment, azután a lelkiségében csinálta tovább - pontosabban a lelkével dolgozott az én karrieremen. Számtalanszor éreztem, hogy ott van a színpadon, hogy velem van - szinte fizikálisan éreztem a közelségét.
Forrás:
nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás