25-30 éves emlékek, történetek bukkannak fel emlékezetemben a gyerekekről, akiket nagyon szerettem és igyekeztem jól megismerni őket, hogy ha probléma volt, tudjak segíteni. Nemcsak a tanáruk voltam, hanem a második anyjuk is. Szinte mindent megbeszéltek velem, ismertem őket, a családjukat, és ők is ismerték minden mozdulatomat, arcrezzenésemet. Még azt is észrevették, ha fájt a fejem, vagy esetleg valamiért más volt a hangulatom. Nemcsak osztályfőnökként, hanem gyermek védelmisként is oda kellett figyelnem a gyerekekre. Azért írom most ezt le, mert amióta gyerekekkel foglalkozom – és ez nem 10-20 év – mindig történt és ma is történik sajnos gyerekekkel szembeni erőszak.
Forrás:
nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás