A legaljasabb és megbocsáthatatlanabb az első megveretésem volt. Anyám nagyon vallásos ember volt, hitkérdésekben nem ismert tréfát, így aztán neki természetes volt, hogy beíratott elsőáldozói „tanfolyamra”. A „vizsga” éppen arra az időpontra esett, mint a kisdobos-avatás. Szóba se jöhetett, hogy válasszak, hová megyek, nyilvánvaló volt, hogy a templomba – így aztán nem avattak kisdobosnak. Másnap a „drága” tanító néni kihívatott a táblához, és „istenesen” megpofozott a többiek előtt, amiért a templomba mentem s nem a kisdobos-avatásra.
Forrás:
sasika61mondja.blog.hu
Feltöltő: kiwi
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás