“…ezek a gyerekek már semmilyen kulturális örökséget nem vesznek át, így folytatniuk sincs mit. A kulturális tradíciók, hagyományok most szűnnek meg. Már az egyetemisták is funkcionális analfabéták: nem olvasnak, vagy ha mégis, akkor sem értik a szöveget, mert nincs meg hozzá a kulturális hátterük.” ...
Forrás:
baloghpet.blogspot.com
Feltöltő: baloghpter
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Saját példámból kiindulva tudom, hogy mennyire nehéz sokszor - pedagógusként - az élet (és a diákság) szebbik arcát észrevenni; igazi érzelmi hullámvölgyeket/-hegyeket élünk meg, akár egyik tanóráról a másikra menve is. Nálunk másképp jön a sikerélmény, és nem látványosan; az embert számtalanszor lelombozza a tudat, hogy a munkájába fektetett energiának nincs vagy alig észrevehető a látszata...
egyetértek hozzászólásoddal:))