Földrengés-megfigyelő állomássá minősített több állattartó telepet a kelet-kínai Nanking város.

A farmok gazdáit arra kérték, kísérjék figyelemmel az állatok viselkedését, és naponta kétszer tegyenek jelentést. Ha pedig valami szokatlant észleltek egy azonnali üzenetküldő szolgáltatáson keresztül figyelmeztethetik a központot.

A kéréshez mellékelt ismertetés szerint gyanúsnak kell tekinteni például, ha a csirkék ahelyett, hogy csipegetnék élelmüket, a fák tetejére repülnek, a halak kivetik magukat a medencéjükből, a varangyos békák pedig csoportosan vonulni kezdenek.

A China Daily című lapban bemutatott egyik helyen, ahol 200 sertést és kétezer csirkét tartanak, és egy 6,6 hektáros halastó is van, kamerákat helyeztek el a pontosabb megfigyelés céljából.

Csiangszu tartomány székvárosa további hét telepet kíván a kísérletbe bevonni még az idén. Az érintett helyszíneken legalább három fajnak kell együtt élnie. A telepeknek távol kell lenniük a gyáraktól vagy a bányáktól.

A beszámolóban emlékeztettek arra, hogy az állatoknak a közelgő földrengésre utaló megváltozott viselkedését már 2010-ben is jelentették állatkerti gondozók. Abban az évben, áprilisban, az északnyugat-kínai Jüsuban egy 7,1-es erősségű földrengés csaknem 3 ezer ember életét követelte.

Az 1970-es évek elején 58 féle vadon élő és háziállatnál tapasztaltak rendellenes jeleket, viselkedést a földrengéseket megelőzően. Köztük macskáknál, kutyáknál, pandáknál, halaknál, kígyóknál, patkányoknál, hangyáknál és méheknél. Kiderült, a föld alatt élők, illetve a kisebb méretűek érzékenyebben reagáltak.

1975-ben az északkelet-kínai Liaoning tartományi Jongkouban bekövetkezett pusztító erejű földmozgás előtt egyes hibernált állapotban lévő kígyók már hat hónappal elhagyták barlangjaikat, a ludak pedig megállás nélkül hangoskodtak, és nem akarták a fészküket elfoglalni. A nagyhírű tangsani földrengést megelőzően patkányok és bűzös borzok csapatai kerestek új helyet maguknak.

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

verum
Ez nem teljesen jó megoldás. A táplálékállatok ugyanis nem élnek sokáig, nem sok tapasztalatot szerezhetnek. Nem gépek, hanem állatok, akik tanulni képesek, de ha nincs módjukban, akkor nem tudják a szükséges tudást megszerezni sem, nemhogy kamatoztatni . Egy csirke, egy disznó nem nagyon él tovább egy évnél, holott mindkettő több mint tíz évig is élhetne természetes körülmények között.
Nem véletlen, hogy inkább vadon élő állatok, vagy kedvencek jelzései lehetnek mérvadóbbak.
csa-csa
@verum: van ebben valami. állítólag azt a bizonyos cunamit azért úszta meg szinte az összes állat, mert érezték a rengéseket és talán ösztönösen "jó időben" menekültek magasabb területekre.
verum
@csa-csa: - mégpedig azok az állatok, akik többet élhettek, mint az átlagos táplálékállat.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.