A szerelem története kritika

A lényeg az, hogy könnyek csorduljanak ki a néző szeme sarkából. Erre a célra tökéletes módszer a gonosz külső erők miatt be nem teljesült szerelem és a nosztalgia. Ha összekapcsolva kapjuk ezeket, az még jobb! Ebben a tekintetben A szerelem története tényleg figyelemreméltót alkot. Előkerül minden klisé, ami csak előkerülhet és – ha az eszével az ember tisztában is van vele, hogy giccset lát – érzelmileg akkor sem tudja kivonni magát a hatás alól. Kezdődik az elpusztult és értékes régi világ iránti nosztalgiával, folytatódik az apjukat korán elveszett gyermekek könnyes szemeivel és a kamaszkori első szerelem bájával, majd végezetül megkapjuk a katartikus feloldást, hogy valahol minden szál összeér, és minden értelmet kap. Ha másban nem is, ebben tényleg zseniális A szerelem története. Jól bevált, unalomig koptatott paneleket vesz elő, de nagyon ügyesen használja őket.