A "Maradjunk jóbarátok! " szakításkor elhangzó, gyakran igen álságos szlogenje sokféle kavarás kiindulópontját képezheti. Az exekkel sohasem könnyű, az aktuális szerelmünk exeivel meg pláne. Mert cimboraság ürügyén erőt fitogtatnak; mert csábítanak-csábítgatnak visszafelé is, ha immár elunták a szingliséget; mert többnyire képtelenek megérteni, hogy nem lehetnek a pasink "legjobb barátai" anélkül, hogy velünk együtt fogadnák el az illetőt.
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A férjemmel soha nem veséztük ki az elődöt.......egyikünkét sem. Tudtuk, hogy voltak, de mi tiszta lappal kezdtünk és ott nem volt helye harmadik félnek.
Volt olyan, hogy össze találkoztunk valamelyikünk exével, de nem volt puszi, hívj fel stb. csak udvariasan köszöntünk egymásnak és mentünk tovább.Természetesen más a helyzet, ha van közös kapocs ami napi szinten ott van. Mert ha gyerek van akkor ez nehezebb dió.
De gondoljatok arra, lehet a másik szebb volt, okosabb, de mégis veletek van, nyilván nem ok nélkül. És ha nme miattatok vált el akkor nincs félni valótok, legalábbis szerintem............