Jesper
„Lendületes” középkori gazdaságtörténeti kutatások – interjú Weisz Boglárkával
Weisz Boglárka történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A 2006-ban elnyert Kristó Gyula-díj és korábbi sikeres ösztöndíjak után talán nem meglepő, hogy tavaly átvehette a Kubinyi András-díjat „A király ketteje és az ispán harmada” című munkájáért,...
Salem – Sorozatajánló történész szemmel
„Boszorkányok pedig nincsenek.” Mi, magyarok ezt – legalábbis Könyves Kálmán királyunk óta – tudjuk.
Exportáljuk a bronzkort: A Herman Ottó Múzeum "Más/Világ" - Lengyelországban
A miskolci Herman Ottó Múzeum régészei által készített nemzetközi vándorkiállítás célja, hogy bemutassa Borsod-Abaúj-Zemplén megye kora/középső és késő bronzkori kutatásainak legfrissebb eredményeit.
A tehén és a vírus – a védőoltások rövid története
A közelmúltban olyan rettegett, leginkább a gyermekeket veszélyeztető fertőzések terjedtek el a nyugati országokban, amelyeket már évtizedek óta leküzdöttnek tartott az orvostudomány. Az amerikai és nagy-britanniai szamárköhögés-járványok után idén arról tudósítottak az újságok és a médiafelületek, hogy Spanyolországban az...
Kilépni a párhuzamos érvelésből – interjú Miroslav Michelával
Miroslav Michela neve ismerősen csenghet a magyar közönség számára is, hiszen idén januárban magyar nyelvű előadásokat tartott a Magyar Történelmi Társulat rendezésében az ELTE BTK-n, majd az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. A Prágai Károly Egyetem oktatójaként és a Szlovák Tudományos...
„Az értelmiségi felelősségnek súlya van” – interjú Orosz Istvánnal
Történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem professzor emeritusa, volt dékánja, rektorhelyettese, egykori országgyűlési képviselő, a Magyar Történelmi Társulat nemrég leköszönt elnöke. A ma 80 éves Orosz Istvánnal Forisek Péter beszélgetett.
A digitális ősgesztától a kétrétegű pdf-ig – a Hungaricana Közgyűjteményi Portál bemutatója
Az MTA BTK Történettudományi Intézetének Tanácsterme adott otthont a történész szakma és a nagyközönség számára is online kutatási lehetőséget biztosító Hungaricana Közgyűjteményi Portál bemutatójának.
Oktatási viszonyok és társadalmi mobilitás a 19. század első felében
A társadalmi mobilitás mindig is foglalkoztatta a társadalomtörténet iránt érdeklődőket. Gyakran olvashatjuk politikusok, tisztviselők, értelmiségiek naplóit, önéletírásait. Sokukat már a gimnáziumi tankönyvekből ismerhetjük. Jogosan merül fel a kérdés: hogyan lettek azzá, akivé?
Az Egyesült Államok számára Kelet-Európa még mindig egy távoli terület – interjú Deborah S. Corneliusszal
Deborah S. Cornelius amerikai történésszel Kutyaszorítóban–Magyarország története és a II.
A magyar arisztokrácia nyomában
A magyar arisztokrácia, mint a hagyományos történelmi elitünk, 1945-ben végleg háttérbe szorult.
A második nyelvújítás és a polgárosodás kérdései a reformkorban – interjú Veliky Jánossal
Veliky János több évtizede kutatja a modern magyar politikai gondolkodás történetének kérdéseit. Most a reformkori politikai gondolkodástörténet és a politikai nyelvek kapcsolatáról beszélgetett a Debreceni Egyetem Újkori Magyar Történeti Tanszékének egykori vezetőjével Szeghő Patrik.
Konferencia a Római Magyar Akadémián a budapesti apostoli nunciatúra alapításának és újra megnyitásának évfordulója alkalmából
1920-ban, 95 évvel ezelőtt létesült Magyarországon az apostoli nunciatúra, így kiépültek a hivatalos diplomáciai kapcsolatok Magyarország és a Szentszék között.
Háborús nacionalizmusok Kelet-Közép-Európában
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete és a Magyar Történelmi Társulat közös nemzetközi konferenciát tartott 2015. június 23-án, amely a közép-kelet-európai nemzetépítés intézményi, politikai, kulturális, gazdasági alapjait sikeresen lerakó nacionalizmusok háborús átalakulásának vizsgálatát...
Magyar idők a Felvidéken 1938–1945
1938. november 2-án Bécsben német–olasz döntőbíráskodással Magyarországnak ítélték a mai Szlovákia területének magyar többségű déli részeit. A szlovák köztudat súlyos áldozatként élte meg a döntés következményeit, magát az ítéletet pedig kikényszerített diktátumként értékelte. A korabeli magyarországi...
Budapest régi-új perspektívából – a Magdolna-torony titkai
Egy torony, amelynek sorsa összeforrt Budapest történelmi eseményeivel, ahonnan az egész fővárost belátni, és amelyet újra megnyitottak a közönség számára. A Magdolna-tornyot a Múzeumok Éjszakáján látogattuk meg. Ekkor nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum egy másik kiállítása is, amely a második világháború...
Szekfű Gyula és ami utána következik
Aligha kétséges, hogy a hatvan évvel ezelőtt, 1955. június 29-én elhunyt Szekfű Gyula a magyar történetírás legtöbb vitát kiváltott egyénisége. Jelen írásban fő műveit és utólagos történetírói értékelését kívánjuk röviden felvázolni.
Párhuzamos kapcsolások – Paks, az Atomváros
Paks nevét hallva, először bizonyosan a halászlé és az atomerőmű jut az emberek eszébe. A halászlé jóval korábbi márkajel, hiszen 1955-től a Margit körút 14. alatt működött a Paksi Halászati Szövetkezet híres csárdája, a Paksi Halászcsárda. Ide tért be egy jó halászlére 1969. január elején Endrődi László grafikus, és...
Teljesnek tekinthető a délvidéki magyar áldozatok névsora
A második világháború végén a „még hidegebb napok” tömeggyilkosságait a legfelsőbb vezetés jóváhagyásával, előre megszervezve követték el – mondta a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság által feltárt és feldolgozott dokumentumok alapján az mta.hu-nak adott interjúban a testület elnöke. Kocsis Károly akadémikus szerint...
Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból
2015. június 16-án kora este a Kossuth Klubban, a L’Harmattan Kiadó szervezésében mutatták be Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 előtti kormányszervek főosztálya levéltárosának Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból című könyvét.
A vörös grófnő (1984) című film történészszemmel
Ma harminc éve hunyt el Károlyi Mihályné (sz. Andrássy Katinka). Ebből az alkalomból a memoárjából készült játékfilmet Bödők Gergely elemzi az Újkor.hun.
Modern Magyarország – Élet a fokozaton túl…
Az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskolájában a tavaszi vizsgaidőszak egyet jelent a doktorandusz-konferenciák dömpingjével. Az Új- és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Program 2015. június 2–3-án tartotta seregszemléjét a kar Központi Olvasójában, a tanszéki folyóiratához illeszkedve Modern Magyarország címmel.
Az örmény népirtás menekültjei Magyarországon
Az első világháború alatt lezajlott örmény népirtás a 20. század katasztrófái közé tartozik, amelynek utóélete napjainkban is tart. Írásunkban a hatására Magyarországra érkező menekültek ügyét mutatjuk be.
Kivándorlás és nemzetpolitika a dualizmus korában – interjú Makkai Bélával
Makkai Béla több évtizede foglalkozik a kelet-európai nemzetiségi kérdéssel, valamint a dualizmuskori kivándorlás és a magyar nemzetpolitika problematikájával. A Károli Gáspár Református Egyetem Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetőjével hamarosan megjelenő könyvének apropóján (Székely-magyar „temető”...
Lépten-nyomon régészet – ellepték a Múzeumot a Kisvakondok
Leletgyűjtés, állatcsont-határozás, mini-ásatás, fémkeresőzés és restaurálás – a hétvégén a Régészet Napja alkalmából Miskolcon is bárki kipróbálhatta, milyen lehet régésznek lenni a valóságban. Az ingyenes rendezvény a hirtelen támadt meleg ellenére is több száz látogatót vonzott a Herman Ottó Múzeum Papszeri...
Eltűnt gondolatok nyomában – kapcsolatok vonzásában
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet 2015. június 2-án emlékülést tartott a hazai nemzetiségtörténeti kutatás nemzetközileg elismert személyiségének, Kemény G. Gábornak tiszteletére.
„Repülőjegy a múltba” – Kettős könyvbemutató a soproni városházán
2015. június 1-jén a soproni városháza dísztermében került sor a MNL GyMSM Soproni Levéltárának és a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének közös együttműködésének gyümölcseként megszületett Pálffy Géza: A Szent Korona Sopronban – Nemzeti kincsünk soproni emlékhelyei, valamint Dominkovits...
Történelemtankönyvek nyomában – interjú Albert B. Gáborral
Általános iskolai tanárként kezdett a tankönyvek történetével foglalkozni, majd tudományos pályára lépve a Horthy-korszak történelemtanítása kapcsán tisztázott számos kérdést. Albert B. Gáborral, a Kaposvári Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszékének egyetemi docensével Szőts Zoltán Oszkár beszélgetett.
Egy új együttműködés kezdete
Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlésnek a korábbi évtizedek magyar történetírása „mostoha” sorsot szánt. Mind a magyar, mind a nemzetközi kutatás szinte teljesen elfeledte. Pedig ennek az eseménynek köszönhetően ismerték meg Európa-szerte Sopront, a várost, ami ekkor, a 17. században élte át egyik aranykorát.
Emléktáblák Budapesten: Hősi emlékművek, 2. rész
Ha a köztéri szobrok mellett elmegyünk minden nap úgy, hogy észre sem vesszük őket, vagy azt, amiért emelték, akkor ez különösen igaz az emléktáblákra.
Szobrok Budapesten: Hősi emlékművek, 1. rész
Budapesten minden kerületben találunk I. világháborús hősi emlékműveket, szobrokat, domborműveket, emléktáblákat, a temetőkben kegyeleti helyeket, hadisírokat.