"A repülőgép-vezetők - talán foglalkozási ártalomként - nem egy sírós fajta. Számukra az élet, a halál, a repülés, dicséret, fenyítés a mindennapok olyan velejárója, amit el kell viselni. Így aztán nekünk - a katonai repülés perifériáján élőknek - adatik meg, hogy ebbe a férfias világba megpróbáljunk érzéseket becsempészni. Megfoghatatlan rajongás ez, hiszen tudjuk, ha néhány röpke óra erejéig el is juthatunk egy hátsó kabinban a felhőkergetők világába, ez a világ az övék, nekünk csak a rácsodálkozás marad. "
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A fák állva halnak meg...
...avagy a vadászgépeknek is van lelkük
"Nem nagyon értettük, de akkor már két éve álltunk a gyárudvaron, és lassan már feladtuk a reményt, hogy valaha is repülhetünk. Nagyon el voltunk keseredve, hiszen naponta láttuk, amint társaink dübörögve végigrohannak a betonon, és az ég felé emelve orrukat, meredeken száguldanak a fölfelé, vagy hirtelen eltűnnek a felhők között. Magát az érzést ismertük, hiszen miután kigurultunk a gyárból, berepültek bennünket. Ma sem feledem azt a hihetetlen izgalmat, amikor először fordultam rá a végtelennek tűnő betonpályára. Óráknak tűnt az a pár perc, amíg a pilótám minden porcikámat leellenőrzött, és végre bekapcsolta az utánégetőimet..."
....Vári Gyula, Kovács Péter és Szabó „Topi” Zoltán pilóták számos külföldi díjat nyertek a a típuson végzett bemutató repüléseikkel. A MiG-29-es félelmetesen erős iker RD-33-as hajtóművei illetve bámulatos aerodinamikája hajmeresztő manővereket is lehetővé tettek...