Tényleg a Facebook a kedvenc hírcímlapunk?

Anarki írt cikket a 444-re egy, a Mashable-ön is megjelent Pew-kutatásról, miszerint az amerikaiak harmada a Facebookról szerzi be a napi híreket. És bár többségük nem ezért megy fel a közösségi szájtra, mégis, ha már ott van, belekattintgat a hírtartalmakba is.  Ezt a jelenséget már látjuk egy ideje. Nem csak fontos forgalmi forrás lett a Facebook az elmúlt években, hanem a hírolvasási szokásokra is alapvető befolyással van.  Számos oka van ennek. Egyrészt a médiaszájtok címlapjai nem egészen azt mutatják az embereknek, ami őket ténylegesen érdekli. A szerkesztőségek gyakran presztízskérdést csinálnak abból, hogy egy sztorit csak azért nem dolgoznak fel, mert az régebbi történés ("ami nem friss információ, az nem hír"), másrészt mert "nem lehet a sztoriból annyit kihozni, hogy az megérjen egy cikket". Harmadrészt olyan tematikában tálalják a netezőknek a híreket, ami egyáltalán nem biztos, hogy lefedi a valós igényeket. A szitokszóként használt "bulvár", vagy a bénultságig ismételt "ezt már olvastam", "már megírta más", "nehogy már ezt a celebet reklámozzuk" szerkesztői intelmek, valamint a sajtóközlemények kreatív átirogatásával töltött sok százezer munkaóra nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az emberek sutyiban inkább a Facebookon az ismerőseik által pörgetett butaságokat, érdekességeket, élettörténeteket, vicces fotókat, sztorikat kezdték el egyre gyakrabban fogyasztani.  Idehaza amúgy még jobb a helyzet, hála az Index elmúlt tíz éves tevékenységének. Az Index képes volt olyan média címlapként üzemelni, melyet a magyar olvasni tudó internetezők minden áldott nap megtekintenek. Reddit light. Épp, mint a Facebook hírfolyama. Ez azért is van így, mert az Index a kezdetektől próbált eltávolodni a hagyományos hírlapcsinálás, hírszerkesztés, újságírás szabályaitól, berögződéseitől. Több-kevesebb sikerrel.  Egy másik oka a Facebook népszerű újságcímlappá válásának, hogy elképesztően sikeresnek bizonyult a like gomb. És a médiacégek a nagyobb forgalom reményében szinte kivétel nélkül be is fűzték oldalaikba. Ma már azt is tudjuk, hogy ebből leginkább a Facebook profitált. A landing page-dzsé degradált médiaszájtok csak kisebb mértékben. Kitettségük a Facebooknak viszont kritikussá vált. Ott tartunk, hogy ma már nem lehet sikeres médiavállalkozásról beszélni sikeres Facebook-jelenlét nélkül. Ez pedig kegyetlen hatással van a médiacégek hirdetési bevételeinek alakulására, márkaépítési lehetőségükre. De a címadási gyakorlatukat, témaválasztásaikat, működésüket is befolyásolja. Középtávon a Facebook pozíciója az online média piacon nyilvánvalóan tovább fog erősödni. Az a közösségi réteg, amit ők a kontent fölé tudnak emelni az ismerősi hálókkal, hatalmas piaci előny. Már nem csak a lájk gombok, de a Facebook comment plugin vagy a Facebook autentikációja is alapfunkciója sok médiaoldalnak. Azok a médiacégek, melyek az elmúlt években sokat foglalkoztak azzal, hogy hatékonyabbá és nagyobbá tegyék a Facebookról és a Google-ből érkező forgalmukat talán jobb esélyekkel versenyeznek most a piacon.  A Facebook és a Google közönségének kell továbbra is játszani. És el kell fogadni, hogy médiaszájtunk legfontosabb felülete maga a cikkoldal. És még azt is meg kell érteni, hogy akárhogy ügyeskedünk, a Facebookról beeső látogató nagyon gyorsan és nagyon biztosan vissza is fog pattanni a cikkoldalunkról a közösségi szájtra. Ezellen csak úgy tehetünk, ha olyan tartalmakban, szolgáltatásokban is gondolkodunk, melyek nagyobb elmélyültséget, több időt és napi szintű odafigyelést igényelnek a netezőtől. Szóval mindent, amire a Facebook News Feed spamfolyama nem képes kiszolgálni. Néhány érdekesebb megállapítás még a kutatásból: the link came from a news organization they preferred is cited by just 20% as a major reason for clicking Fully 59% of all adult Facebook users and 53% of Facebook news consumers mostly access the site through a desktop or laptop computer rather than a mobile device such as a smartphone or tablet. Just 28% of Facebook news consumers have ever turned there for breaking news.