Stephen Hawking: Az isteni részecske elpusztíthatja az univerzumot

Stephen Hawking brit professzor, a világ leghíresebb elméleti fizikusa egy új írásában arról spekulál, hogy talán mégsem kéne olyan nagyon kutatni a 2012-ben megtalált isteni részecskét, a Higgs-bozont, mert az elpusztíthatja a világot. Hawking szerint extrém teszteléskor, nagyon magas energiaszinten az isteni részecske (ami az anyagnak formát és méretet ad) olyan katasztrofális vákuumot hozhat létre, hogy egy pillanat alatt összeomolhat a tér és az idő, és mi észre se vennénk, hogy megszűnt a világ. A fizikus szerint a Higgs-bozon azért félelmetes, mert instabillá válhat 100 milliárd GeV fölött, és a vákuumbuborék, ami létrejöhetne, fénysebességgel tágulhatna. Tudósok szerint viszont ez nem igazán valószínű, hiszen nincs is akkora részecskegyorsító, ami ekkora energiát tudna előállítani. Ehhez akkora gép kéne, ami nagyobb mint a Föld, tehát a közeljövőben nem kell tartani egy ilyesféle világvégétől. A genfi Nagy Hadronütköztető a veszélyes energiamennyiség töredékét képes...

Forrás: 444.hu

Feltöltő: Commneter

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Technika, fizika, higgs-bozon, isteni részecske, kvantumfizika, részecskegyorsító

Népszerű az Interneten

Itthon - 2024. May 1., 20:37

Újabb selyemzsinór Varga Juditnak: Szentkirályi Alexandra sem hiszi, hogy igazat mondott a hangfelvételen

Itthon - 2024. May 1., 22:35

Kitört a Menczer-Dobrev csata: ezt az országot egyszer már tönkretették

Itthon - 2024. May 1., 21:27

Deutsch Tamás: Eva Kaili ministránslány Cseh Katalinhoz képest

17 hozzászólás

Legnépszerűbb hozzászólás:

Commneter

Azért én, nem lépnék oly könnyen túl, S. W. Hawking professzor eme kijelentésén, aki, nem mellesleg Albert Einstein-díja. aki 1979-ben a Cambridge-i Egyetem tizenhetedik Lucas-professzora lett - mely posztot korábban Isaac Newton is betöltötte -, aki ma, éppen Newton székében ül.

S mint közismert, Isac Newton alkotta meg a gravitáció (tömegvonzás) empíriával igazolt klasszikus képletét.
Mely képlet azonban messze nem írja le magát a gravitációt, mint, természeti jelenséget, s ennek okán, ez a képlet erősen claudikál.

Ugyanis, minden nemzetközi mértékrendszerben (amely ma az: SI), szükség volt/van/lesz, az egyenlet két oldalának egyenlőségét dimenzionálisan is kiegyenlítően egy-egy, ún. dimenzionális szorzóra ; amely az a, bizonyos kis „f”, az összefüggés elején.

Mindaddig viszont, amíg ennek konkrét mibenlétét nem tudjuk, addig nem is ismerhetjük meg a tömegvonzás fizikatudományi értelemben vett mibenlétét; azaz, nem ismerhetjük meg magát a gravitációt; mint az empírián túlmutató, matematikai- és fizikai képletekkel pontosan leírható fizikai jelenséget, mint a természeti jelenség leképezését!
A fizikában, a fizikai képletek általában mindig pontosan leírják azt a fizikai jelenséget, amelyre éppen vonatkoznak.
Ez azonban, a „gravitációs erő”általunk ismert - I. Newton által lefektetett -, empirikus szinten igazolt fizikai összefüggésben, messze nem így van!

Ennek ismeretében viszont megalapozható lenne a teleportálás; illetve, ahogy én szok. mondani: tömeg-transzformáció; melynek fizikatudományi értelemben vett mibenlétéről A. Einstein már bizonyára sejtett vagy tudott konkrétan valamit, hiszen erre kellett felépítenie a Philadelphiai-kísérletet!
A kísérletre történő elméleti alapú felkészülés 1943. kora tavaszán – F. D. Roosevelt elnök jóváhagyása után -, kezdődött el. Majd végre is hajtották e kísérleteket.

Azt azonban nem tudni, hogy A. Einstein milyen következtetéseket vont le e kísérletből, de annyi bizonyos – legalábbis a külvilág felé...

4 Válasz 2015. július 22., 20:20

Commneter

4 Válasz 2015. július 22., 20:20

Commneter

A fentiek folytatásaként:

Azt azonban nem tudni, hogy A. Einstein milyen következtetéseket vont le e kísérletből, de annyi bizonyos – legalább is a külvilág felé –,nyilván maradtak még bőven megválaszolatlan kérdések.

Sajnos, a gravitáció fizikatudományi értelemben való definiálása tekintetében – eddig legalábbis – a CERN kutatásai sem hoztak eredményt.

S az, amit, amit S. W. Hawking professzor állít, véleményem szerint főképpen gravitációs alapú kérdés; melyet egy egyszerű modellezéssel magam is bemutattam már.

Szerény véleményem szerint, most is S. W. Hawking professzor úrnál a „pont”!

3 Válasz 2015. július 22., 20:24

verum

Sajnos nincs az az emberiségre veszélyes, vagy morálisan elítélhető kísérlet, vagy kutatás, amit egyszer véghez ne vinnének.
Az emberek többsége szerint a tudománynak nem lehet gátja semmi.
És nincs is gátja, de ez sosem lehet tragikus következmény nélkül. És mindig van, akinek minden ár megéri...

3 Válasz 2015. július 22., 20:33

JAJMÁR

Vagy így, vagy úgy, de az ember elpusztítja a világot.

3 Válasz 2015. július 22., 21:18

eugen4402

@Commneter: Nagyon érdekesnek találom Hawking professzor figyelmeztetését, és attól tartok, hogy a kérdésére adandó válasz megismerése az a "tiltott gyümölcs", amely tényleg az emberiség megsemmisüléséhez vezetne.
Viszont kevésbé veszélyes kérdést érintettél, ami miatt végül is írni kezdtem.
Úgy tűnik, tényként említetted a Philadelphia- kísérletet. Erről először Hernádi Gyula Drakula c. könyvében olvastam, ám ő messze földön híres volt a ál-dokumentumok készítéséről. Teljesen valószerű, hihető minden állítása, de az olvasó közben tudja, hogy csak egy remekül megszerkesztett koholmányt olvas. Most, hogy elolvastam a gravitációval kapcsolatos gondolataidat egy csöppet elbizonytalanodtam...

4 Válasz 2015. július 22., 21:24

Commneter

@eugen4402: 21.24
A kísérlettel kapcsolatos minden hiteles dokumentumot titkosított anno a Pentagon, ami valahol érthető.
- Ezek között a legérdemibb bizonyítékok, nyilván azok a radarfelvételek lehetnek, amelyek "tér-idő alapon" rögzítettek olyan mozgásokat, amelyek egyértelműen tömegtranszformációra utalnak.
- Voltak azonban anno, olyan újságcikkek, amelyekben egyesek - az utóbb nyilvánosságra kerülése után felocsúdva -, a kísérletek egyes momentumait vélték látni, így különféle villanásokat; s voltak akik, a kísérlet emberi áldozatairól is említést tettek; s főképpen égési sérüléseket említettek.
- Ez utóbbi, vélelmem szerint is összefüggésbe hozható a teleportálás óriási sebességéből fakadó, a kialakuló súrlódásból eredő óriási hőtermeléssel, hőmérséklettel; s mint gondolom, A. Einstein nemigen foglalkozott vagy akár meg is feledkezhettek a transzportálásból fakadó - a kísérletben résztvevő személyek érintő - biológiai hatásokról.

3 Válasz 2015. július 22., 21:49

Commneter

@verum: 20:33
Emlékszel arra, hogy Teller Ede mit mondott ezzel kapcsolatban?:P
... nekem most kapcsiból nem ugrik be, de valami olyasmi a vége, hogy "nem bánta meg" Los Alamost ...

1 Válasz 2015. július 22., 22:15

Commneter

@JAJMÁR: 21:18
... ha már fenntartani és teremteni nem tud, akkor, nyilván "elpusztul a Világ"!.(
www.youtube.com/watch?v=pxNZe1VYDsc

2 Válasz 2015. július 22., 22:22

eugen4402

@Commneter: Amennyiben tényként elfogadjuk a Philadelphia-kísérlet megtörténtét, úgy teljesen természetes a dokumentumok titkosítása, mivel a Hernádi-könyvben egy DE-173 tipusú Eldridge nevű cirkáló eltűnéséről ill. onnét ezer mérföldnyi távolságban történő megjelenéséről van szó. Akár a hajó, a rajta szolgálatot teljesítő tengerészek is egy ellenőrizetlenné vált teleportáció szenvedő alanyai lesznek, és a teljesen váratlanul a világ különböző pontjain jelennek meg. Tudom, a könyv fikció, és néha illúzionista fenomének is bámulatos mutatványokkal teszik hihetővé a teleportáció jelenségét, de ők csak ügyesen összeállított optikai látszatot keltenek.
A gravitáció legyőzése ill. szabályozása ősi álma az emberiségnek. Nem csak a levitációra gondolok, hanem pl. H. G. Wells egyik könyvében egy Cavor nevű fickó kotyvaszt egy ötvözetet, amelyre nem hat a tömegvonzás, és abból hengerelt lapokkal burkol egy gömböt, ami űrhajóként kirepül az űrbe...Visszatérve a Philadelphia-kísérletre a józan paraszti eszem tiltakozik, nem létezik, hogy emberek életét, testi épségét kockáztatták volna egy olyan kísérletben, amelynek részletei még kidolgozatlanok voltak. Aztán eszembe jutott a valóság, az űrkutatás, ki tudja hány pilóta áldozta életét a mai napig, és még ma sem biztos, hogy akiket felküldenek a nemzetközi űrállomásra, vajon hazatérnek-e a feladat elvégzése után.

2 Válasz 2015. július 22., 22:48

Commneter

@eugen4402: 22:48
A kísérlet helyszíne az amerikai haditengerészet philadelphiai kikötője és hajójavító dokkjaiban volt.
- A laboratóriumi kísérletre pedig valóban a DE-173-as hadrendi számú, USS Eldridge kísérő rombolót jelölték ki. S azt felszereltek minden olyan kütyüvel, ami a huszadik század közepének csúcstechnikája volt.
- Ami pedig a józan paraszti eszed aggályos voltát illeti, arról annyit, a második világháború alatt a US Navy agytrösztjei azon (is) dolgoztak, hogy egy "tökéletes álcázási technikát/technológiát fejlesszenek ki" a hadihajóik számára, hiszen akkor súlyponti kérdés volt a tengeri hadviselés.
- Ehhez pedig az elméleti hátteret az einsteini általános relativitáselmélet, és az elektromágnesesség jelenségének együttese adta , a lényege pedig, hogy ha egy test körül megfelelő indukciójú mágneses mezőt gerjesztenek, akkor a test (itt a hajó), az ellenséges radarok számára láthatatlanná válik;
- ahogy a tömegtranszformáció során is.
- A mai űrkutatás már eléggé transzparens ahhoz, hogy elleplezni bármit is, szinte lehetetlen.

Hogy aztán mi játszódik le a színfalak mögött - visszatérve Philadelphiához -, hát ki tudja; ezen el lehet fantáziálgatni, de ez meg, már az írók dolga.

2 Válasz 2015. július 22., 23:27

eugen4402

@Commneter: Így már világosabbak az összefüggések, köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet a konkrét korra, a konkrét folyamatokra, melyeket én nem vettem kellőképpen figyelembe. Az USA-ból Nagy Britanniába irányuló elképzelhetetlen nagyságú nyers- és hadianyag szállító hajókaravánok "láthatatlanná tétele" bármekkora áldozatot megért volna Washingtonnak, és maga a kísérlet nem egy öncélú mutatvány volt, hanem tényleges hadi célokat szolgált. Még egyszer kösz...

1 Válasz 2015. július 23., 05:41

Commneter

@eugen4402: 05:41

Folytak azonban a II. Világháború. során, kemény tengeri csaták is, bár a figyelem általában a szárazföldi haditevékenységet követte ... íme, néhány hír a legnagyobb tengeri ütközetekről:

A midway-i tengeri csata
tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/csatak-hadmveletek/389-a-midwayi-tengeri-csata

A második világháború tengeri ütközetei
makettinfo.hu/index.php?jobb=A-masodik-vilaghaboru-tengeri-utkozetei&&hash=

Kategória:A második világháború tengeri csatái
hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_m%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA_tengeri_csat%C3%A1i

1 Válasz 2015. július 23., 07:20

eugen4402

@Commneter: Tudom, sőt halálom órájáig emlékezni fogok dr W. első előadására, amelyben kissé "helyre tette" a történelem-szemléletünket, amennyiben közölte, hogy ha csak az európai hadszintéren lezajlott eseményeket ismerjük meg, akkor fogalmunk sincs a világháborúról. Aztán öcsémmel éveken át faltuk Herman Wouk, Norman Mailer és Joseph Heller könyveit, és megnéztünk minden dok.filmet, amihez, amihez a 60-as évek óta el tudtunk érni. Köszönöm a fenti linkeket, mert - nevess ki -, van olyan, hogy ötödször látom ugyanazt a filmet, és mindig felfedezek benne valami olyan kis részletet, amire addig nem figyeltem fel.

1 Válasz 2015. július 23., 07:50

Commneter

@eugen4402: 07.50
"...(...)...közölte, hogy ha csak az európai hadszintéren lezajlott eseményeket ismerjük meg, akkor fogalmunk sincs a világháborúról. ...(...)..."

- Nagyon jól mondta dr. W., aki, ki is?

2 Válasz 2015. július 23., 07:57

eugen4402

@Commneter: Sajnos, már "néhai"-ként kell említenem. Engedelmeddel a nevét nem írnám le, de egy vidéki felsőoktatási intézményben volt történelem-tanszékvezető, nálunk "mint vendég" tartott előadásokat. Visszagondolva, az Ő óráin senki nem aludt el... (és bocsi az előbbi hsz.-ben elkövetett fogalmazási hibáim miatt. Megzavartak, de azt bárki mondhatja):-)

1 Válasz 2015. július 23., 08:24

Commneter

@eugen4402: 08.24
Nemigen szoktam az ilyesféle mondanivalókat, boncolgatva olvasni!;)

1 Válasz 2015. július 23., 08:43

JAJMÁR

@Commneter: 22:22 Köszönöm, nagyon szeretem ezt a számot :)

1 Válasz 2015. július 23., 13:31