Karikó Katalin arról, ha Magyarországon maradt volna: Előbb-utóbb más megcsinálta volna azt, amit így ő

A Nobel-díjas biológus szerint itt az alkalom tenni a tanárok és az orvosok megbecsültségéért: ki kell használni, hogy most nem csak a filmsztárokkal és a sportolókkal törődnek az emberek.

MTI/Rosta Tibor

Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni

– fogalmazott Karikó Katalin csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett sajtóbeszélgetésen. Az első Nobel-díjas magyar kutatónő szerint a figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba. A Nobel-díjak lehetőséget teremtenek arra, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.

A kutató, aki Drew Weissmannal megosztva részesül december 10-én az orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért, szakterületéről is beszélt. Felidézte, 61 éve fedezték fel az RNS-t, 1984 óta képesek a tudósok RNS-t előállítani, ami bármilyen fehérjét kódolhat. Már 2000-ben megalakultak az első cégek, melyek rákellenes vakcinát szerettek volna fejleszteni az mRNS-technológia segítségével – mondta a szakember, aki ma is ezt tartja az eljárás egyik legfontosabb felhasználási lehetőségének. Karikó szerint

Tíz évvel ezelőtt a területtel foglalkozók közül nem gondolta senki, hogy a fertőző betegségek elleni oltás lesz az az első terület, amelyen a megoldás alkalmazást jóváhagyják a hatóságok.

Beszélt a Modernáról is: a vállalat olyan ritka betegségek kezelését tűzte ki célul, amelyek esetében valamilyen fehérje hiánya okoz elváltozásokat a pácienseknél. Klinikai vizsgálatok folynak olyan genetikai betegségekkel kapcsolatban is, mint a sarlósejtes vérszegénység, de fejlesztenek megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is.

Arra a kérdésre, vajon megszülettek volna-e az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését lehetővé tevő felfedezések, ha ő Szegeden marad, Karikó lényegében azt mondta, igen, csak nem általa: azt válaszolta, előbb vagy utóbb más is fölfedezte volna azokat a megoldásokat, melyeket ők.

A SZTE-vel tervezett együttműködésekről a kutatóprofesszor azt mondta, keresi a lehetőségeket, hogyan kapcsolódhat jobban be az egyetem életébe. Megjegyezte, most egy kicsit jobb helyzetben van, hiszen ha ír valakinek, akkor azonnal választ kap, ha pedig meghív valakit, akkor talán el is jön.