Már Matolcsyék is azt mondják, hogy nőtt az államadósság

Az államháztartás úgynevezett maastrichti adóssága március végére a bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százalékára emelkedett a tavaly év végi 75,3 százalékról – jelentette kedden a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A névértéken számításba vett konszolidált bruttó adósság idén 1633 milliárd forinttal, 26 147 milliárd forintra nőtt március végére. Miközben az államháztartás hiánya mindössze 4 milliárd forint, a negyedévre eső GDP 0,1 százaléka volt, a nettó adósság 265 milliárd forinttal, 23 690 milliárd forintra emelkedett, ami a GDP 69,7 százalékának felel meg. (Az első negyedévre vonatkozó adatokhoz az MNB saját GDP-becslését használta.) Az adósság növekedéséből a hosszú lejáratú állampapírok állományának növekedése 193 milliárd forinttal részesedett. Az adósság növekedésében az árfolyamváltozás hatása elenyésző, mindössze 2 milliárd forint volt – tette hozzá jelentésében az MNB.

Az első negyedévben a központi kormányzat hiánya 129 milliárd forint volt. Kiugró mértékben, 1375 milliárd forinttal növekedett a jegybanknál és a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány. Ennek oka részben a jelentős mértékű nettó állampapír-kibocsátás volt, másrészt nagymértékben növekedett az Európai Uniótól beérkezett, és még ki nem fizetett transzferek állománya is. A kötelezettségek terén jelentős nettó értékpapír-kibocsátás történt, amely a kincstárjegyek és az államkötvények állományát egyaránt érintette. Ezzel párhuzamosan nagymértékű visszaváltás is történt, amely a külföldiek által tartott államkötvény-állomány csökkenésében jelentkezett. A hitelek körében – a korábbi negyedévektől eltérően – jelentősebb hosszú lejáratú külföldi hitelfelvétel történt, míg a rövid lejáratú hitelek esetében hasonló nagyságrendű nettó törlesztés mutatkozott a külfölddel szemben – közölte az MNB.

A háztartások nettó megtakarításai 2016 első negyedévében 442 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,7 százalékát tették ki. A háztartások ebben a negyedévben legnagyobb mértékben az állampapír megtakarításaikat növelték, mind a rövid, mind a hosszú lejáratú papíroknál jelentős volt a nettó vásárlás. Ezzel egyidejűleg jelentősen visszaesett a háztartások készpénz- és betétállománya. A negyedévben bővült a biztosítástechnikai tartalékok állománya, amely növekedés elsősorban a nem életbiztosítási díjtartalékokat érintette.

Az első negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan és a fogyasztási hitelek esetében is a nettó törlesztés volt a jellemző.