1956. október 25-én a Kossuth téren sortüzet lőttek a békésen tüntető, néhány ezer fős tömegbe.
A sortűz 61. évfordulóján koszorúkkal emlékeztek az áldozatokra az emlékhelyen.
A Wikipedia bejegyzése szerint a Kossuth téren pár ezer ember gyűlt össze, de a hangulat békés volt, s a tüntetők barátkozni próbáltak a szovjet katonákkal.
Riasztólövésekkel kezdődött a vérfürdő
Pár perccel 11 óra után az Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) ülésén tartózkodó Ivan Alekszandrovics Szerov tábornok – aki 1954-1958 között a KGB elnöke volt, s 1943-44-ben szerepe volt különféle etnikumok tömeges deportálásában – úgy döntött, szemlére indul a Kossuth tér irányába. A katonákkal barátkozó forradalmárokat látva riasztólövések leadására adott parancsot. A lövések után a parlament előtt felsorakozott szovjet páncélosok válaszul a tér szemközti épületeit, a Földművelésügyi Minisztériumot és a Néprajzi Múzeumot vették célba.
Nem tudni, valóban voltak-e ávósok a tetőn
Az Igazság című lap október 27-i száma szerint a sortűzért a Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről tüzelő ÁVH-sok tehetők felelőssé. Nincsenek azonban egyértelmű bizonyítékok arra, hogy az épületben valóban ott tartózkodtak volna az államvédelem emberei.
Célzottan a tömegre lőttek a harckocsiból
A tömeg egy része az itteni árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a Báthory utca irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé. Előbb a mai Vértanúk terénél lőtt ki repeszgránátokat, majd a Nádor utca felé visszavonulva újabb sorozatlövéseket adott le. Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot. De hogy pontosan hány ember halt meg, az a mai napig nem tisztázott. A kutatások és a visszaemlékezések 75-820 közé teszik az áldozatok számát.
Végzetes balfogás volt a sortűz
Boross Péter az emlékhely megkoszorúzásán mondott beszédet
(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A nemzettől már korábban elszakadt hatalom végzetes balfogásának nevezte a sortüzet Boross Péter volt miniszterelnök.
Máig nem tudni, hogy otromba hatalmi döntés vagy valakinek az önkénye nyomán dördültek el a fegyverek, tömegeket ölve meg, s a hatalom ellen fordítva az embereket, hiszen a történtek híre megacélozta azt a szándékot, hogy itt harcolni kell a szabadságért.
A sortűz – amely után a bánat, a gyász és az elkeseredettség vált uralkodóvá – ott dördült el, ahol "két nappal korábban rajongva gyűlt össze a soha nem látott sokaság", hogy ünnepelje azt, amit szabadságnak, "a magyarságtudat kiragyogásának vélt".
Boross Péter szerint az akkori hatalom nem volt képes felismerni, mit kell tennie, mert "kiégett, mert be kellett húzódnia egy fegyveres nagyhatalom oltalma alá", s annak segítségével katonai úton őrizni meg uralmát, a magyar történelem legnagyobb arányú megtorlása árán.
Minden évszázadban fellázad a magyar nemzet
A volt kormányfő – aki Kövér László házelnökkel hajtott fejet az áldozatok emlékműve előtt – beszédében a magyar nemzet "mérhetetlen szabadságvágyára" hívta fel a figyelmet, amely a török hódoltság után minden évszázadban felszínre került, legyen szó a Rákóczi-szabadságharcról, 1848-ról vagy 1956-ról.
Hiszen, jegyezte meg, sokszor tűnhet úgy, hogy apátiába süllyedt a nemzet, de egyszer csak "történelmi parancsként" fellázad minden ellen, ami "számunkra hátrányos és idegen".
(MTI, Wikipedia)
Dögöljetek meg komcsik !!!