Boross Péter: a gondviselésnek köszönhető, hogy Antall József miniszterelnök lett

Boross Péter volt miniszterelnök szerint a gondviselésnek köszönhető, hogy Antall József lett az első miniszterelnök a rendszerváltozás után.

Boross Péter Antall József volt miniszterelnök halálának 25. évfordulója alkalmából, az Országházban rendezett keddi emlékkonferencián úgy fogalmazott,

Magyarország nem volt "kedvence a Nyugatnak", ezért előnyös volt, hogy olyan ember lett a miniszterelnök, aki megjelenésével, kisugárzásával tiszteletet váltott ki, aki társasági ember volt a szó legnemesebb értelmében, tudása pedig mindig mérhetetlen hatást váltott ki.

Vannak, akik még most is kritizálják bizonyos döntéseit, de figyelembe kell venni a politika azon alapvetését, hogy nem lehet mindig azt tenni, amit szeretnénk, hanem sokszor csak azt, ami lehetséges – jegyezte meg. Kiemelte, hálásak lehetünk a sorsnak, hogy ilyen színvonalú miniszterelnöke volt az országnak, és "búsonganunk" kell azon, hogy korán elment, mert még rengeteg dolga lett volna.

Marinovich Endre, a Veritas főigazgató-helyettese, Antall József volt kabinetfőnöke kiemelte, Antall József higgadtan, magabiztosan, elszántan, következetesen, szakértő módon és a nemzetet szolgáló küldetéssel kormányzott, és kifejezetten érzékeny volt a szociális problémák és az emberi szenvedés iránt.

Antallt taszították a tovább élő kádári állapotok, nem a meglévőt akarta folytatni új viszonyok között, hanem minél messzebb akarta vinni az országot a kádári társadalmi-politikai viszonyrendszertől – fogalmazott a főigazgató-helyettes. Elmondta azt is, hogy Antall József hozta vissza a politika szótárba a nemzetpolitika kifejezést, az összmagyarságban gondolkodást, ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni.

Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a rendszerváltozás gazdasági helyzetét elemezve felidézte, hogy Antall kormányzásának kezdetén az ország nemzetközi összehasonlításban is a legeladósodottabb államok közé tartozott, az ország gazdaságilag "kivérzett", pénzügyi összeomlás fenyegette.

Az országnak érdeke volt a demokrácia és a piacgazdasági átalakulás, de Antall – az IMF támogatta neoliberalizmus helyett – a szociális piacgazdaság híve volt, amely tekintettel van a társadalmi érzékenység és igazságosság követelményire is. A változásokat mégis az IMF vezényelte le, és a rendszerváltoztatás sajnálatos módon nem járt a magyar gazdaságpolitika mozgásterének kiszélesedésével, alkuerejének megnövekedésével – vélekedett Kádár Béla.

Csáky Pál, szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője kijelentette: Antall József tevékenysége és kormányának munkája viszonyulási pont a magyar történelemben, nélküle és kormánya nélkül a magyar demokrácia történetét soha nem lehet megírni.

Emlékeztetett: külpolitikailag is bonyolult időszak volt az Antall-kormány korszaka, és az egykori kormányfő "biztos, hogy nem tudott mindent megtenni, amit szeretett volna, de mindent megtett, amit tehetett".

Antall József egyik legnagyobb eredménynek nevezte, hogy bevezette a nemzetpolitika témakörét.

A néhai miniszterelnök erőt adott, utakat mutatott, és tisztességgel vitte véghez a nemzet által ráruházott feladatot – fogalmazott.

Szőcs Géza miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát, és e gondolat hatása erőteljesebb volt, mint a Fidesz-kormány 2010-es törvénye a kettős állampolgárságról, pedig – mondta – annak horderejét nem lehet vitatni.

De Antall József kijelentése annak idején egyfajta pozitív sokként érte az anyaországon kívül élő magyarokat – vélekedett. Úgy látja, az Antall-kormány a határon túli magyarok "gazdasági talpra állításával" igyekezett támogatni e közösségeket, de a kormány rövid tevékenysége alatt nem sikerült ennek feltételeit megteremteni. Megjegyezte: Antall Józsefben "személyes, őszinte elfogultság" volt Erdéllyel szemben.

Baranyi Tamás, az Antall József Tudásközpont kutatásvezetője a néha miniszterelnök ifjúságpolitikájáról szólva azt mondta, Antall szerint mindig a magyar tehetségek biztosították az állam túlélését, a 20. században azonban a tehetséges fiatalok egy része nem kapott lehetőséget bizonyos okok, például a származása miatt.

Ezért Antall a meritokráciát akarta az állam működési elvévé tenni, azaz elérni, hogy kizárólag a teljesítmény határozza meg az egyéneket helyét – mutatott rá a kutatásvezető.

Antall József történész, politikus, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnöke 1932. április 8-án született, és 1993. december 12-én hunyt el.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) munkájában 1988-tól vett részt, 1989-ben a párt elnökévé választották. Kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Miniszterelnöksége idején az ország elindult a szociális piacgazdaság felé, Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek és tagja az Európa Tanácsnak. Kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a szocialista tábor katonai (Varsói Szerződés) és gazdasági (KGST) tömörülése, továbbá Magyarország kezdeményezésével létrejött a visegrádi országok együttműködési csoportja.

Forrás: MTI