Kioktatta szolidaritásból a németeket az új lengyel miniszterelnök

Fontos az Európai Unió tagállamainak szolidaritása, de nem nevezhető szolidaritásnak a más államok által teremtett probléma exportálása – jelentette ki Beata Szydlo kijelölt lengyel kormányfő szerdán a lengyel parlament alsóházában (szejm) elhangzott programbeszédében, melyben részletesen kitért biztonsági és gazdasági kérdésekre.

Szydlo a választásokon győztes nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által önállóan alakított kabinetet vezeti, amely hétfőn tette le hivatali esküjét.

"Kivételes helyzetben, a párizsi merényletek után néhány nappal lépünk hivatalba" – kezdte beszédét Szydlo. "A szabadság, a demokrácia és a tolerancia értékein alapuló világot azok támadják, akik nem tisztelik mások szabadsághoz való jogát" – folytatta, hozzátéve, hogy a kabinet munkájában a lengyelek biztonsága elsődleges fontosságú lesz.

Szydlo kormányának három fő politikai célját emelte ki: a hagyományos értelemben felfogott biztonságot, a gazdasági – ezen belül kiemelten az energiapolitikai és informatikai – biztonságot, valamint Lengyelországnak a nemzetközi színtéren vállalt "megfelelő szerepét".

Az utóbbival kapcsolatban az Európai Unión belül folytatandó öntudatos politika fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a kölcsönös szolidaritás fontosságát. "Fontos az Európai Unió tagállamainak szolidaritása, de nem nevezhető szolidaritásnak a más államok által teremtett probléma exportálása" – szögezte le, vélhetően az Angela Merkel német kancellár által szorgalmazott állandó menekültelosztási mechanizmusra utalva, melyet a PiS korábban is kifogásolt.

Lengyelország védelmi politikájáról szólva aláhúzta egyfelől a lengyel hadsereg további korszerűsítésének, másfelől a NATO keleti szárnya megerősítésének fontosságát. Kiemelte az Egyesült Államokkal való együttműködést. Az Egyesült Államok "ma a világbéke fő szavatolója, és a belátható jövőn belül az is marad" – jelentette ki.

Ugyanakkor hangsúlyozta a kelet-közép-európai térség jelentőségét is, utalva a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski elnök geopolitikai koncepciójára, melynek alapja a szoros regionális együttműködés volt.

Kiemelte: Lengyelországnak a lendületes fejlődés révén kell erősödnie, ez határozza meg az ország belső fejlődését és nemzetközi helyzetét egyaránt. Kilátásba helyezte az államigazgatás reformját, egyebek között azt, hogy a vidékfejlesztési és a gazdasági minisztérium összevonásával létrehoznak egy, a gazdasági tárcákat összpontosító, a kormány nagy beruházási tervét megvalósító fejlesztési minisztériumot. Fejlesztési miniszternek és kormányfőhelyettesnek hétfőn a 47 éves Mateusz Morawieckit, a lengyel Bank Zachodni eddigi elnökét jelölték ki.

A programbeszéd gazdasági része megegyezett a PiS választási programjával, melynek értelmében a fogyasztás növelésével serkentenék a gazdaságot, az ehhez szükséges növekvő állami kiadásokat pedig a nagy kereskedelmi cégek és a bankok megadóztatásából fedeznék. Elmondta, hogy változtatnak az előző választási ciklus végén elfogadott jövő évi költségvetésen. A PiS politikusai már korábban jelezték: Lengyelország jövőre 3,5-5,7 milliárd eurónak megfelelő összeggel növelné költségvetési bevételeit, amit a multinacionális vállalatok megadóztatása mellett a meglévő adók hatékonyabb behajtásával érnének el.

A kormányfő kiemelt figyelmet szentelt a családok támogatásának, többek között annak, hogy kormányzása első 100 napja alatt a PiS havi 500 zloty (36,8 ezer forint) értékű gyermeknevelési segélyt vezet be.

A szejm szerda este bizalmi szavazáson dönt a kormány jóváhagyásáról. Az elfogadáshoz vagy elvetéshez abszolút többségre és az összes képviselő legalább felének jelenlétére van szükség. A 460 fős szejmben a PiS az abszolút többséget biztosító 235 mandátummal rendelkezik.