A kis űrszonda hétfői pályamódosítása után pénteken első ízben és egyben utoljára lép be a Szaturnusz gázokból álló légkörébe, ahonnan még képes lesz adatokat küldeni, míg hullócsillagként el nem ég.

1997. október 15-én indította az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) a Szaturnusz kutatására a Cassini-Huygens űrszondát, amely azóta felbecsülhetetlen mennyiségű és fontosságú adatot közvetített útjáról a Földre. A szerkezet hétfőn 120 ezer kilométerre közelítette meg a Szaturnusz Titán nevű holdját, és ennek segítségével állította rá magát végső pályájára. Pénteken így – érkezése óta első ízben, és egyben utoljára – belép a Szaturnusz légkörébe, és mielőtt hullócsillagként elégne, még utolsó és eddig ismeretlen adatokat tud szolgáltatni a bolygó gázokból álló légköréről.

Húszévi hűséges szolgálat után pénteken hullócsillag lesz a Cassiniből

Good night, sweet prince

Az űrszonda tizenhárom éve kering a bolygó körül oly módon, hogy érkezése óta a Titán gravitációs erejét vette igénybe ahhoz, hogy újabb és újabb pályamódosításokkal a megfelelő újabb és újabb pozíciókba "csúzlizza" magát. Erre azért volt szükség, mert ha minden egyes irányváltáshoz be kellett volna indítania a saját hajtóműveit, már rég elfogyott volna az üzemanyaga.

A Cassini küldetését eredetileg négyévesre tervezték, de végül kétszer is meghosszabbították. Néhány hónapja a NASA egy megható felvételt is közzétett: a fotó júliusban készült, amikor a Cassini "visszatekintett" otthonára. Neki köszönhetően tudjuk, hogyan néz ki a bolygónk 1, 4 milliárd kilométeres messzeségből, a Szaturnusz gyűrűi alól.

Forrás: HVG

Fotó és címlapkép: Pixabay / 12019 CC0

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

Ingyenes hírlevél