Ez már durva – minősítik szakértők a Fidesz választójogi reformját. A vasárnap este beterjesztett javaslat az eddiginél is sokkal aránytalanabbá teszi a rendszert, a győztes most már tényleg mindent visz. A tavalyi önkormányzati választás után nem lehettek illúzióink, hiszen a jobboldal mindent megtett annak érdekében, hogy a vert helyzetben levő ellenzék csak törpe kisebbségként lehessen jelen a helyi képviselő-testületekben. Ezt – néhány kivétellel – sikerült elérniük.
Forrás:
Népszabadság Online
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Lóverseny (választási malacságok)
Nyomtatás
E-mail küldése
Új hozzászólás
Olvasták: 201
Hozzászólások: 0
Különös álmom volt az éjjel. Lóversenyen voltam. Soha nem jártam életemben az ügetőn, talán azért álmodtam ekkora marhaságot.
A zsokék önkijelölés útján válhattak zsokévá. Ehhez megfelelő számú támogatót kellett szerezniük, akik megválasztották Őket. Mivel a befutót és a befutók sorrendjét is a közönség szavazata döntötte el. A választók töltötték be a ló szerepét. Az a zsoké lett a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapta! Magyarul, aki a legtöbb embert tette lóvá! Sok múlott azon is, ki milyen lovat választott. Megtörtént az is, hogy valaki menetközben másik lóra ült és úgy győzött! Az elhagyott ló, azóta is prüszköl, rúgja a port. Az sem elégíti ki, hogy az átülő lova is nagyot bukott a következő versenyen, és a vörös ló győzött. Ez felbőszíti, mint a bikát a vörös posztó.
A régi ló kettévált, mint Münchausen báró lova a kapuban, és mindketten arról ábrándoznak, hogy lesz új bárójuk, aki ágyúgolyón süvít be a következő versenyen. Van, aki a Nemzeti Eszmére próbál felülni, de az úgy le van gyengülve, mint Rosinante. Lovasának SZU-ette kopjáját apróra töri a Vörös Szélmalom sajtoló lapátkereke! Van, aki angyalszárnyú Pegazusra kíván felülni, de elfogytak az igazhitűek, akik hinnék még a felebaráti szeretetet, mert nékik mindig a rosszabbik fele jutott!
A verseny végén a közönség csalódottan távozott, mert a hitét is elvesztette, és nem nyert semmit. Míg a „zsokék” egymás között jót nyerítenek, a „közönség” ostobaságán!
Eddig írtam meg annak idején, majd Szabó Dezsőt olvasva rájöttem, hogy nincs új a Nap alatt, mikor erre a gyöngyszemre ráleltem.
Minden téren igyekeznek az informáló, ügyeket elosztó, híreket adó helyeket elfoglalni, hogy nemes összjátékban minden intézmény erejével szolgálhassák érdekeiket.
Az egyikük egységpárti gerelyt dob, másikuk, egyesült kereszténypárti kelevézt ráz, harmadikuk radikális buzogányt bozontosít, negyedikük kisgazda tőrt villogtatt stb. A parlamenti kirakatban szörnyű bűzcsatákat vívnak egymás ellen a népbébi elkápráztatására. De az éjszaka hűvös eltűrésében egymás mellett ülve együtt agyalják ki: milyen új nesze semmi fogd meg jól -lal, fizessék ki újból és újból a néppalit. Ezért mondom: Ma minden politikai párt: egyetlenegy párt. Ezért mondom: a magyar megújhodás nem a parlamentből fog kiindulni. Közben azért egymás ellen is, ez az alakulat is, az, az alakulat is : titkos árkokat ásogat a hatalom megszerzésére, az áhított diktátorság elnyerésére. megjelent a demokratában 1994