A szekértáborok nyomában

Napjaink egyik fő témája a közélet politikai törésvonalak menti szakadásának befoltozása, egyaránt beszélnek erről a jobb- és a baloldalon. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi a történelmi eredőpontja a magyar politikai közélet végletes és végzetes megosztottságának – vagy ahogy Litván Gyögy történész fogalmaz, a haza vagy haladás hamis, de reálisan jelenlévő dilemmájának? Jelen írásban erre próbálok választ adni abból a célból, hogy támpontokat adjak egymás jobb megértéséhez. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a reformkor hőskorszakában és a 48-as forradalom idején még a haza és haladás paradigma jegyében egyesült a nemzet. Közelebbről vizsgálva természetesen már ez az egység sem volt olyan szép. Nem csak Kossuth és Széchenyi, vagy a fontolva haladók és a liberálisok között voltak alapvető nézeteltérések, de a liberális reformerek körében is. A reformkorban a Szalay és Eötvös nevével fémjelzett centralista irányzat a megyei autonómiában a haladás...