avagy a következő kormányok kétharmados megbénítása

A régi Alkotmányban és az új Alaptörvényben "kétharmadosként" meghatározott döntések köre jelentősen eltér egymástól. Az Alkotmány az államszervezetet meghatározó döntések és törvények mellett elsősorban az alapvető jogokat szabályozó kérdések esetében követelt meg minősített ("kétharmados") többséget. Az Alaptörvény önmaga, valamint az abban foglalt szabályok szélesítették azon állami szervek körét, amelyek minősített többség nélkül nem szervezhetőek át, s amelyek vezetői hosszú időre, "kétharmados" többségű választással nyerik el tisztségüket. Az új alkotmányos szabályozás azonban az alapvető jogok körében már nem követeli meg a sarkalatos (azaz "kétharmados") szabályozást, ám az alapjogok helyett a gazdasági életet és az állam gazdálkodását meghatározó kérdésekben már igen.