A károsultak szerint nem!!
Forrás:
erdekvedelem.nolblog.hu
Feltöltő: karosultak
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
35 hozzászólásarrow_drop_down_circle
- természetesen lehetséges,
- jogcím: utólagos normakontroll,
- nincs ügyvédkényszer, jogosult bármely természetes személy indítványt tenni,
- konkrétan meg kell határozni az alkotmányellenesnek vélt törvéynhelyeket, és
- konkrétan meg kell jelölni, hogy az Alkotmány mely szakaszait sérti és mennyiben, valamint
- határozott kérelmet kell előterjeszteni.
ajánlom az Alkotmánybíróságról szóló törvéby (Abt.) áttekintését.
megtalálhatóak az, az Alkotmányban.
ennek analógiájára kértem már én is us.normakontrollt,
de ilyenkor az Ab. mindenkor megkeresi a jogalkotót,
s ha a jogalkotó belátja az Ab. instrukcióit,
akkor önmaga lép: visszavon vagy módosít.
s ekkor okafogyotság címén az Ab megszünteti
az eljárást!
ez az út a leggyorsabb.
irány az Ab!
www.erdekvedelem.nolblog.hu
Valszeg "vis majorra" fognak hivatkozni a törvényhozók, de ha kimutatható, hogy az Alkotmányba ütközik a tőkepiaci törvény módosítása, akkor gondolom ez nem lesz elegendő.
Azt mindenesetre igen nehéz lesz megmagyarázni, hogy a SAJÁT pénzem után miért kell kamatot fizetnem, ha "likviditási gondjaim" miatt a bank "segiteni" akar nekem. Izgalmas lesz... :)
ez nem vis maior! ebben nincs elháríthatatlan erő!
sajnos, én az ab-nál átlagban 2-3 évet vártam ... ugyanis a törvény normakonztollja teljes ülést igényel.
1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
az inkriminált szakaszok:
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
Az dühit, hogy minden média hallgat!!
Kezdek bavdulni!
poll-r.hu/poll/1008342
- feltétlenül javaslom Dr. Kukorelli István professzort, aki volt alkotmánybíró, s szakterülete az alkotmányjog!
Dr. Kukorelli István egytemi tanár (ELTE ÁJK, H-1053 Budapest, Egyetem tér 1-3., Alkotmányjogi Tanszék, t.: 411-6500/3138, kari e-mail cím: [email protected])
- persze, erre sem jog-, sem hatásköre nincs!
- az alkalmazott intézkedés törvényen alapul, nem pedig hatósági határozaton,
- arra lenne jog- vagy perosovoslat.
- ez úgy lenne elérhető, ha pl. valaki egyéni kérelemmel fordulna a pszáf-hez, és közigazgatási határozatba utasítanák el,
- akkor a határozat szerinti jogorvoslati (államigazgatási), vagy perorvoslati (bírósági) úton haladva el lehetne jutni az egyfokú közigazgatási bíróságig, melyben a egyesbíró megkereshetné akár az Ab-t (rendkívüli bíróság) is állásfoglalás vágett, ez lerövidírhetné az eljárás idejét.
- jogerős ítélet esetében (Ab-i állásfoglalás nélkül) pedig sor kerülhetne normakontroll helyett akár alkotmányjogi panaszra is.
- vagy marad a rendkívüli bírósági út, azaz, az Ab. utólagos normakontrollja, s ha az eredményes, akkor arra alapíthatóak a polgári jogi követelések.
- természetesen - esetlegesen - más jogtechnikai eszközök is elképzelhetőek.
- kártérítési igénnyel (Ptk. 339. §), csakhogy ehhez "jogellenesség" kell, ami nem állhat fent, mivel törvényen alapul, így ha törvénymódosítás megáll, fogalmilag kizárt a jogellenesség, tehát ezen a jogcímen nem követelhető kártérítés,
- ha a tv-módosítás nem áll meg, akkor jogellenesség is lesz,
- ha nincs jogellenesség, de van kár, akkor kártalanításról kell beszélni.
- esetleg saját kockázatról, stb.
href.hu/x/7kny
szerintetek tulajdonképpen nem SIKKASZTÁS vajon, amit a bank - állami segitséggel - elkövetett? A "sikkasztás" fogalmáról beszélek: Vagy "hűtlen kezelés"?
- ezzel szemben a sikkasztás (Btk. 317. §) esetében a rábízott idegen dolgot eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Lényegében abban különbözik a lopástól, hogy a tulajdonosi részjogosítványok közül a birtoklás, esetleg a használati jog is az elkövetőt jogosan illeti meg.
Szóval nem rossz ez a "brainstorming", sokat segitesz vele!
- én mindig csak írott anyag alapján tudtam boldogulni, s csak azzal,
ezt legutoljára 1 órával ezelőtt fogadtam meg újra, egy másik ügyben,
- sajnos nem ismerem a szerződéseitek tartalmát, de még az ászf-ket sem, így csak arra tudok legfeljebb válaszolni, amit kérdezel, s csak kérdezz!
A 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (továbbiakban: Törvény) a következőképpen rendelkezik:
„26.§ (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezett-
ség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak
várható alakulásának, valamint az értékpapírokhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő meg-
alapozott megítéléséhez szükséges adatot.”
„26.§ (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak,
adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben
meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.”
„26.§ (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csopor-
tosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatáro-
zott cél elérését veszélyeztetheti.”
29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával
okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgal-
mazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az érték-
papír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egy-
értelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba
hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely
részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki
kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának.
(2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló
nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő ada-
tokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpa-
pír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy
helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
- ímet: ha a tájékoztató tartalma félrevezető volt, mert a felfüggesztés lehetőségéről nem rendelkezett, akkor hívatkozhattok pl.: a 29. § (1) bek.-re is.
- a nevek lényegesek lehetnek, ha pl. büntetőeljárást indítotok, ilyenkor az elkövető ugyanis nem egy-egy gt., hanem egy-egy természetes személy!
de büntetőeljárás csak természetes személy ellen indítható, társaság ellen nem, ezért kell többek között megadni a személyek neveit.
- bűnszervezet van!
"bűnszövetkezetet", vagy esetleg "bűntermelőszövetkezetet" nem ismer a b.jog!:D
"Nooooormális? - Mi a véleményed?"
című cikk alatti hozzászólásaimat!
Új hozzászólás