Kell-e a Szénbányászat és lehet-e a bányaszatnak jövője Magyarországon?

"– Az elmúlt évtizedek tapasztalata, hogy gazdaságunk az energiahordozók magas árához nem volt képes alkalmazkodni, a szerkezetváltás túllépte lehetőségeinek korlátját. Alternatív forrásokra kevés a reményünk, újabb földgázvezetékek építése nem csökkenti fizetési gondjainkat és kiszolgáltatottságunkat. A földgáz egyes államok eszköze politikai céljaik elérésének. Egyedül a hozzáférhetőszén nyújthat olcsóbb megoldást.

A modern szemléletű társadalomnak nem lehet elfogadható koncepciója saját természeti erőforrásainak lebecsülése, hasznosításuk ellenzése. Nálunk e területen régóta elmarad a szakmai érveket ütköztetőkiegyensúlyozott és nyilvános párbeszéd. Sőt immár eretnekség a lehetőségeink puszta felsorolása is, holott nem bővelkedik az ország a gyakorlattal igazolt, jövőt megalapozó, előrevivő, bankképes műszaki elképzelésekben."

Dr. VOJUCZKI PÉTER okleveles bányamérnök, bányaipari gazdasági mérnök

@UKKAals: Imádatom határtalan. :-)
Tudom , hogy engem nem az eszemért szeretnek. Kicsit hosszú a cikk. Röviden összefoglalva fogyaszthatóbb lenne.

@miazavalami: Semmi más nem jutott eszedbe a cikk elolvasása után?

Hiszen Borsodban és Nógrádban, már konkrét lépéseket tettek a szénbányászat újraindítására. Nem rég arról adtak hírt, hogy a Mecsekben is megindult a bányászat. Ezek a lépések gyakorlatilag azt jelentik, hogy a teljes hazai szénbányászat újraindul.

Ki és mit, mikor és miért rontott el? (már megint) Ki a felelős a sokezer bányászcsalád tragédiájáért? Nem beszélve a nemzetgazdaságnak okozott kárról. Mint minden esetben most sem lesz felelős?

A szenet pedig Ukrajnából, Lengyelországból, Németországból importáljuk azóta is. Mert a szénre szükség van. Mert ott nem számolták fel a szénbányászatot és nem adtak el minden fellelhető Szén-dioxid kvótát. Tudtad Te, hogy fával fűtötték (fűtik) az erőműveket?

Milyen ország ez hogy felelőtlenül, következmények nélkül lehet hibás döntéseket hozni? Miért kapják ezek vagy azok az emberek a milliós fizetésüket?

@UKKAals: Hát ilyen!
Moldova könyvében olvastam erről kicsit részletesebben. valamikor a rendszerváltás előtt hagyták a bányákat elvizesedni , és hagyták lenn a vagyonokat érő eszközöket amik mára már teljesen használhatatlanok. Nem hinném hogy ezt ma a gazdaság pótolni tudná! Gyakorlatilag csak a nulláról lehetne kezdeni! Az pedig külföldi segítség nélkül nem megy. Aki pedig segít az bányát , és hasznot kér érte! Ugyan oda jutunk ezzel is mint sok mással Eladják a bányákat a , bányászati jogot , ezzel együtt a hasznot is !

Bocs , most mennem kell. További szép napot nektek! :-)

A szénbányászat ma nem azért szükséges, mert az rentábilis, inkább azért mert munkahelyet teremt és valutát spórol.

A szénbányászat egy eléggé késélen táncoló témakör. (Nem a szén felhasználása!)
A hazai bányák művelése annak idején jócskán belezavart a gyógy- és ásványvizek hidrológiai rendszerébe.

Egyszer Tatabányán voltam az akkor még működő Brikettgyárban egy műszaki bejáráson.
Amíg ment a jegyzőkönyvezés társalgással múlattuk az időt.
Ott volt a brikettgyár főmérnöke is, aki bányamérnöki képzettségű volt.
Akkoriban állt a bál ('86 körül volt ez a bejárás) hogy kezdett elapadni a Hévízi tó is.
Nyílt titok volt hogy ezt az erőltetett bauxitbányászat idézte elő.
Amikor ez a téma szóba került, elmondta a főmérnök, hogy a II. vh. alatt német szakértők felmérték a dorogi- és a vele határos tatabányai szénmedencét, művelhetőség végett.
Megállapították, hogy jelentős mennyiségű szénvagyon van a föld alatt, azonban azt is megmondták a németek, hogy nem érdemes kibányászni, mert olyan mennyiségű vizet kell kiszivattyúzni, hogy annak az energiaköltsége elviszi azt annak a haszonnak egy jelentéktelen részét, amit a szén kibányászása jövedelmez.
Arról nem is beszélve, hogy - már akkor megállapították - hogy Budapest hőforrásait és gyógyvizeit is veszélyeztetné.

Vannak azért olyan szénmezők amiket érdemes lenne kibányászni, főleg Komló és Pécs környékén.
Ráadásul ezek magas fűtőértékű fekete-szenek, nem pedig magas kéntartalmú barna szenek mint a Dorog- és Tatabánya környékiek.
És a felhasználása sem a sima eltüzelés, hanem az, hogy az ún. "tiszta-szén" technológiával metanolt állítanának elő belőle, amely megfelelő keveréssel jó motorhajtóanyagnak is, és a tüzelőanyagcellák üzemanyaga is egyben.
Tavaly a "Mérnökújság" is foglalkozott ezzel a témakörrel.

@Csizmás Kond: Bezzeg ha 2010-től -mint ahogy igérték- nálunk is euro lenne? A hazai szénből előállított áram önköltsége is kedvezőbb.

Orbán Viktor miniszterelnök 2002 tavaszán, a választási kampány idején azt mondta, hogy miután 2004-ben léphet be legkorábban Magyarország az Európai Unióba, várhatóan 2007-2008-ban váltja fel az euró a forintot Magyarországon.

Hát... ez sem jött be.

@UKKAals: Talán jobb is.
Ma már az a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e belépni az euró-zónába?
Az EU egy sóhivatal, ahol olyan "fontos" kérdésekkel foglalkoznak, mint hogy a disznóólban van-e labda, vagy az uborka görbülete, esetleg hogy miért nem házasodhatnak a ferdék?

A korábban túlterhelt szénbányászat műszaki fejlődése a 60-as évek második felében felgyorsult, a fontosabb műszaki mutatók javulásának üteme 1972-re megegyezett az akkor élenjáró, a bányaösszetételt hozzánk hasonlóan átalakító Nyugat – Német bányászatéval.

Ezt a műszaki szinvonalat újból megteremteni szinte lehetetlen. Litvánia vajon miért lépett be az eurózónába? Miért Lettország lehet az új adóparadicsom? Ott valamit jobban csinálnak?

A hivatalos csatlakozási céldátumot a kormány anélkül tolta el 2020-ra, hogy azt szakmai eszmecsere, vagy publikus kormányzati elemzés megalapozta volna. Magyarországnak érdekében áll az euróbevezetés feltételeinek mielőbbi teljesítése.

@UKKAals: Figyelve az egész EU válságzónát és annak történéseit - egyre gyakrabban merül fel sokakban, hogy érdemese-e volt az euró zónához csatlakozni(?) és nem véletlen hogy Anglia, Svédország és még mások is megtartották a nemzeti pénzüket.

@lbs: Szives figyelmedbe ajánlom e-temában az alábbi tanulmányt.

hunteka.titkarsag.mta.hu/kozgaz/index.jsp;jsessionid=31C2E42CE768DA0EF1C243530A20E004?from_page=details&page=details&dbname=database_kozgaz&bib1id=4&bib1field=0&term=135387

A közgazdaságtan - anélkül hogy elolvastam volna az ajánlott tanulmányt - az a tudományfajta, amely állandóan változó szempontok szerint állandóan változik.
Ami ma kőbevésett igazságnak tűnik, az holnapra már elvetni való teória.
Ez nem olyan mint a műszaki világ, ahol a törvényszerűségek fixek.

Az euró zóna azért van válságban, mert a nemzetközi pénzvilág rátelepedett az EU vezetésére és a termelést kiszervezték Európából, értékteremtés nem a kellő mértékben van a spekulatív úton megtermelt pénz meg kis értékű..

@lbs: Az ajánlott tanulmány nem vegytiszta közgazdaságtan. Ha időd engedi javaslom olvasd el. Rávilágit a magyar gazdaság nagyon rossz -szinte kilátástalan- állapotára rövid és hosszú távon egyaránt, amiért is nem tudjuk -meg ha akarnánk is- bevezetni az eurót.

@lbs: Angliába euro? És Ausztráliába?

David Cameron az év elején egy beszédében kijelentette, hogy amennyiben a konzervatívok nyernek a 2015-ös választásokon, a brit állampolgárok népszavazás útján dönthetnek arról, hogy bent maradjon-e az ország az Európai Unióban.

A Konzervatív Párt és a választók bizonyos köreiben felmerült az a nosztalgikus felvetés, hogy vajon ez jelentheti-e azt, hogy az Egyesült Királyság az Uniót a Brit Nemzetközös-ségre cseréli?

Nagy-Britannia már 1972-ben meghozta a döntést Európával kapcsolatban, amelyet egyoldalúan nem lehet egykönnyen megváltoztatni.

Az erősödő Nemzetközösség pedig csak egy átfogó intézményi reform révén válhatna valós alternatívájává az Európai Uniónak.

Cameron beszéde pedig csak egy politikai trükk volt, így nem is kerülhet majd szóba, hogy a britek az Uniót a Nemzetközösséggel váltsák fel.

Tehát ha tivoli erre gondolt az "Angliába euro? És Ausztráliába?" kérdés tárgytalan.

@UKKAals: Ezek a tanulmányok egyfajta dodonai jóslatok.
Meglehetősen rugalmasan értelmezhetők.

@lbs: OK. Csupán nem tudtam mire vélni tivoli "Angliába euro? És Ausztráliába?" kérdését.

Különben nem lennék meglepve, ha az EU újraszerveződne.
Ez az EU ugyanis nem a régi áhított és jól működő közöspiac, hanem egy nemzetközi vízfej, ahová a "B" kategóriába is nehezen beférő politikusok senki által meg nem választva igen magas fizetésekért rágják a gittet.
A hatékonyságuk tendál a nullán át a negatív tartományba.

Mikor már minden le van amortizálódva irdatlan pénzek szükségesek ahhoz hogy újra lehessen indítani a bányászatot. A stadionépítésnél sokkal több pénz szükséges hozzá. Kérdés honnét lehetne előteremteni. Szerintem sehonnét és természetesen ha elő is lehetne teremteni a pénzt az sohasem térülne meg. Igaz a stadionépítés pénzei sem térülnek meg soha.

@Dr. Felipe: Talán még korai az újraindítás.
A technológia rohamos fejlődését figyelve lehetséges hogy ~10 év múlva érdemes lesz elkezdeni az élesztést.

Dr. VOJUCZKI PÉTER okleveles bányamérnök, bányaipari gazdasági mérnök:

"Villamos energiatermelésre 1965 – 2006 között mintegy 45 millió tonna kőolajat, 90 milliárd m3 földgázt és hőegyenértékben ugyanennyi földgáznak megfelelő nukleáris tüzelőanyagot használtunk fel. Szénből közel annyi áramot termeltünk, mint szénhidrogénből és 38%-kal többet, mint nukleáris energiából.

Az olajár emelkedése következtében már 1973-78 között közel ötszörösére nőtt az ország adósságállománya és, noha csökkent a kőolaj behozatala, elkezdődött a külföldi eladósodás.

A 1980-as években a vezető magyar gazdaságpolitikusok elismerték, az 1990-es években pedig angol szakértők is megerősítették, hogy a hazai szénvagyon jelentős részének kitermelése gazdaságilag előnyösebb, mint a nyersanyagimport. "