Tarlós nyílt levélben ekézi Vitézyt

Húsz pontban foglalta össze a fővárosi közlekedésre vonatkozó elvárásait a főpolgármester. Tarlós István Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatójának írt nyílt levelében a javító intézkedések sürgős megtételét és a végrehajtásról való folyamatos tájékoztatást kérte.

Az elvárt intézkedések között szerepel, hogy a közlekedési ágazatok mindegyikének érdekeit arányosan kell figyelembe venni, s "bár megtartható a közösségi közlekedés viszonylagos prioritása, de az autós közlekedés indokolatlan ütemű és mértékű visszaszorítását meg kell szüntetni". A főpolgármester szerint "jelentős hatást kell elérni" a jelzőlámpaprogramok következetes újratervezésével, mert – mint írta – nyilvánvaló, hogy korábban, 1994 előtt még jól működő rendszereket vertek szét.

Tarlós István jelezte azt is: felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni néhány indokolatlan vagy nagy közúti hátrányt jelentő buszsávot. Emellett szükségesnek tartja a Nagykörút közúti átbocsátóképességének növelését, főként az Árpád hídi forgalom korlátozásának idejére.

A kért intézkedések között szerepel, hogy folyamatosan felügyelni kell az Erzsébet hidat érintő és az Árpád hídi felújítási munkákat. A nyílt levél arra is kitért: az 1-es villamos felújítása eléri majd a Rákóczi híd térségét is, a munkát úgy kell ütemezni, hogy az Árpád híd forgalma zavartalan legyen.

A főpolgármester megjegyezte: felül kell vizsgálni, hogy a 4-es metró üzembe helyezése miatt milyen jelentős változások kellenek a fővárosi forgalomszervezés egészében.

A BKK vezérigazgatójának címzett levélben Tarlós István arról is írt, hogy hosszabb ideje jelzi már, hogy a társaság vezetésének közlekedésszervezési szemléletével nem ért egyet maradéktalanul. Mint írta, az autóforgalom csökkentése érdekében egyre nagyobb területre kiterjedő tiltásokat, csillapításokat vezettek be anélkül, hogy "a rég esedékes és 2010-ig elhanyagolt kapacitásnövelő intézkedések befejeződtek volna".

Álláspontja szerint a problémákat fokozta az autóbuszsávok számának gyors növekedése, minden esetben a közúti közlekedés rovására, "nemritkán viszonylag kis mértékű közösségi előny érdekében nagyarányú közúti zavart okozva". A közúti forgalom visszaszorulását tovább növeli a jelzőlámpaprogramok "érthetetlen összehangolása", vagyis a "piroshullámok".

Tarlós István megjegyezte: a főváros közlekedési infrastruktúrája 20-30 éves lemaradásban van a fejlett nyugat-európai városokhoz viszonyítva, ezért a BKK nem teheti meg ugyanazokat a lépéseket, mint ma azok a városok, ugyanis bizonyos köztes lépéseket nem lehet kihagyni.