A kommunikációtól a tájékoztatásig és tovább

"Ami a közszolgálati csatornákból verbálisan és vizuálisan árad, már nem nevezhető tájékoztatásnak. Tájékoztatni, ismereteket közölni csak tényekről és ezek összefüggéseiről lehet. A tények és összefüggéseik pedig racionálisan megvizsgálhatók, más forrásokból is ellenőrizhetők. A képiség eszközei, a metaforák, metonímiák, megszemélyesítések azonban lényegük szerint nem azonosíthatók a valóság egyes elemeivel. Ez a média szándéka szerint nem ismereteket közöl, hanem zsigeri alapú, érzelmi azonosulást, feltétel nélküli (vak)hitet generál.

Célja nem a tájékoztatás, nem a racionális meggyőzés, hanem az indoktrináció, az érzelmi alapú politikai befolyásolás, egyszerűen szólva a politikai propaganda. A közszolgálati csatornák, úgy tűnik, a kormánypártok agitprop osztályainak buzgó végrehajtói.

Ide jutott a magyar közmédia a közösségi véleménnyel is számot vető kommunikációtól, a tényeket is figyelembe vevő tájékoztatástól. Itt tartunk ma, majd negyedszázaddal a szabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát is zászlajára író rendszerváltozás után."
Jó cikk. Nagyon igaz.

@gibgab: Sajnos ezt sokan nem látják át, pedig olyan, mint a szita.

@csikknorisz: Az a szomorú, hogy a néphülyítés nagyon erőszakosan nyomul minden területen, ezzel borzasztó -elsősorban mentális-károkat okozva az országnak. Valamikor vissza fog ütni, de nagyon!

@gibgab: Én minderre csak szomorúan bólogatni tudok. És csodálkozni, hogy nem veszik az agymosást észre az emberek? Grétsyről is szó volt, az ő rádióműsora úgy eltűnt sittysutty az elmúttháromévbe', mintha sose lett volna. Van viszont félóránkénti örömhíradó Pártunk és Kormányunk Dicsőséges Teljesítményéről, Vivát! :/