Nézőpont(nak nem) kérdése az atomhulladék

A Nézőpont Intézet felmérte a népesség szerintük felmért hozzáállását a paksi bővítéshez. Eszerint a lakosság többsége támogatja az atomerőmű bővítését. S ekkor eszembe jut az, hogy vajon milyen vehemenciával ellenezné bárki is a Holdon való bányászatot. Úgy teoretikusan. A részletek kibontása nélkül. No meg persze akkor, ha nem neki kell odamenni. Lehetőleg szkafander nélkül.

Szinte biztos, hogy amennyiben Orbán Viktor egy hordóról meghirdetné a magyar Hold-programot, akkor sokan lennének, akik pusztán a vezérrel való szolidaritásból is helyeselnék. Ami abból a szempontból nem kirívó, mert az ellenkező politikai oldal esetében is lehetnek a vakhittől vezérelt támogatók. Miközben aligha várható el, hogy a lakosság tömege naprakész ismeretekkel bírjon az űrtechnológia terén. S természetesen az atomtechnika terén sem. De még az energetikai bázisteremtéssel kapcsolatos kérdésekben sem biztos, hogy tömegek szaladgálnak teljes felkészültséggel az energiatermelési formák hatékonysága, és gazdaságossága terén. Sokak számára ez a kérdés megreked azon a ponton, hogy a kapcsoló felkattintásával felgyulladjon a villanykörte. Ez különben nem csak a demagóg kérdésekkel operáló közvélemény-kutatással, hanem az ellenzék népszavazási kezdeményezésével is generálhat kétségeket.

A paksi bővítéssel kapcsolatban a hitkérdéssé vált véleményalkotásról árulkodik, hogy „pártokra lebontva a Fidesz-szimpatizánsok kétharmada nagyon előnyösnek, vagy inkább előnyösnek tartja a paksi bővítést, 5 százalékuk tartja nagyon hátrányosnak, vagy inkább hátrányosnak". Az a Nézőpont átpolitizáltságát illusztrálja, hogy ilyen jellegű válasz-feldolgozásra alkalmas kérdést egyáltalán feltettek. Az atomenergiával kapcsolatban még közhangulatilag is fontosabb lehet az ország elkötelezettségi kérdéseinek vizsgálata, illetve még lényegesebben a környezettechnológiai kérdések. Ráadásul pártszimpátiától függetlenül. A kemény sugárzások esetében ugyanis nincs hír arról, hogy ideológiai alapon hatnának a célszervezetekre. Hacsak nem ideológiai alapon hajtanak be embereket a sugárzó övezetek belsejébe. De ezzel inkább ne is számoljunk. Az éledő hazai fasizmus árnyékában sem.

Így viszont van pár kérdés, amit mintha nem akaródzna feltennie a közvéleményt vizslatóknak. Vagy, ha fel is tették, a közleményben nem látszik nyomatékosan a válaszok hada. Ilyen kérdések lennének olyanok, mint például:

- Tudatában van-e annak, hogy az atomerőmű kimerült fűtőelemei évszázadokig sugároznak majd?
- Tudatában van-e annak, hogy az évszázadokig sugárzó atomhulladék elszállítása az orosz partner kénye-kedve kérdése lesz-e a jövőben?
- Szeretne-e a szomszédjában egy Önre garantáltan halálos sugárzást jelentő fűtőelem-törmeléket tartani?
- Tudja-e, hogy Budapest jelenleg három atomerőmű „vonzáskörzetében" helyezkedik el?

S nyilvánvalóan lehetne a kérdések sorát folytatni. Miközben az is nyilvánvaló, hogy például az utolsó egyértelműen közismereti kérdés. Arról nem az Orbán-kormány tehet, hogy két kísérleti reaktor is épült a fővárosban. De a válaszokból legalább az kirajzolódna, hogy a válaszadónak valós ismeretei vannak, vagy csak a politikai szellőben lengedezik-e? Mert gyaníthatóan sokan, akik a Nézőpontnak válaszoltak, aligha képviselnek ennél komolyabb tudásszintet.

Ami a baloldali kampányt illeti, kedves a közvélemény-kutatóktól, hogy erre is figyelnek. Abból az azért sokak számára megfogható pont, hogy Orbán Viktor a nyugdíjpénztárak államosításával besepert pénzt tapsol el a bővítéssel. Ahogy az is elég szemléletesen látható, hogy az atomhulladék kezelésével kapcsolatban a jelenlegi kiszolgáltatottságot újabb évtizedekkel meghosszabítja.

Andrew_s