A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint az orosz-magyar gazdasági együttműködés erősítését és a paksi bővítést is támogatja a többség.
Az MTI-hez is eljuttatott felmérés szerint 89 százalék hallott arról, hogy Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről. A megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Mint írták: jelentősen nagyobb a megállapodást előnyösnek tartók tábora (42 százalék), mint az azt elutasítóké (23 százalék).
Pártokra lebontva a Fidesz-szimpatizánsok kétharmada nagyon előnyösnek, vagy inkább előnyösnek tartja a paksi bővítést, 5 százalékuk tartja nagyon hátrányosnak, vagy inkább hátrányosnak. A baloldali összefogást támogatóknak csaknem fele (49 százalék) hátrányosnak, vagy inkább hátrányosnak ítélte meg, 19 százalékuk viszont nagyon előnyösnek vagy inkább előnyösnek. A jobbikosok körében jelentősen többen vannak a paksi bővítést támogatók (41 százalék), mint az azt ellenzők (22 százalék). Az LMP szimpatizánsok közül 10 százalék inkább előnyösnek, 40 százalék viszont nagyon hátrányosnak, vagy inkább hátrányosnak tartja a bővítést.
A Nézőpont Intézet úgy véli: "a paksi bővítés pozitív megítélésének hátterében az állhat", hogy a megkérdezettek 55 százaléka, de még a baloldali összefogás pártjaival szimpatizálók 48 százaléka is a mostaninál szorosabbra fűzné Magyarország és Oroszország gazdasági kapcsolatait. A felmérés szerint a Fidesz-szimpatizánsok 65, a Jobbik-szimpatizánsok 59, az LMP-t támogatók körében 44 százalékos az orosz-magyar gazdasági együttműködés támogatottsága.
Az intézet összefoglalva azt állapította meg, hogy mind az orosz-magyar gazdasági együttműködés erősítése, mind a paksi bővítés a társadalom többségének támogatását élvezi, így – mint fogalmaztak – "aligha alkalmas a baloldal számára kampánytémának".
A közvélemény-kutató cég reprezentatív felmérése január 20. és 25. között ezer ember megkérdezésével készült.
62 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Tekla, az uránbányászatra gazdaságot építeni nem lehet (62,5 km2-ről beszélünk!). Ennek több oka van:
- Az atomerőművek bezárásával (2 éve kis emelkedés után) újra csökken a dúsított urán világpiaci ára, jelenleg a mecsekből kitermelni nem gazdaságos,
- több 100 milliárdos beruházás lenne a bányamegnyitás, amit részben az állam, részben az ausztrál WildHorse állna,
- az uránbánya fénykorában is csak 7 000 embert foglalkoztatott. Jelenlegi tervek szerint egy bányamegnyitás 1 500 embernek tudna munkát adni,
- környezetvédelmi problémák: A tervezett évi 1,2 millió tonna érc felhozatala hatalmas ökológiai terhelést jelentene. Csak példaként mondanám, hogy az 1998-ban bezárt bánya rekultivációja 2012-ben fejeződött be, ára 30 milliárd forint volt.
az az energia amiből elő állítják az ugye szennyezi a környezetés a tárolása is.
Új hozzászólás