A Jobbik több fizetést akar az embereknek

A Jobbik szerint a létbiztonság elérése, a több, jól fizető munkahely megteremtése, valamint a magyar termelői szektor talpra állítása és megerősítése a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat – mondta Volner János az ellenzéki párt alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján pártja gazdaságpolitikai elképzeléseit ismertetve.

Úgy fogalmazott: a rendszerváltás óta eltelt 24 évben elveszett egymillió munkahely, leépült a magyar mezőgazdaság és szinte teljesen megszűnt a magyar ipar. Emellett csak kevesek – elsősorban a politikusokkal szoros kapcsolatot ápoló vállalkozók – gazdagodtak meg, míg több millióan elszegényedtek – tette hozzá.

A Jobbik kormányra kerülése esetén ezért több lépést is tervez a ennek a helyzetnek a megváltoztatására.

Volner János első lépésként említette az éves szinten 400 milliárd forintos közvetlen kárt okozó korrupció felszámolását, aminek a megerősödésében a Fidesznek és a baloldalnak egyaránt komoly szerepe volt.

Emellett az ellenzéki párt garantálná, hogy a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban a nemzetközi cégek az anyaországban elérhető bérek minimum 80 százalékát fizessék a magyar a munkavállalóknak; 5 százalékos áfa-kulcsot vezetne be az alapvető élelmiszereknél, a rezsiköltségeknél és a gyermekneveléshez szükséges termékeknél; a devizahitelek felvételkori forintárfolyamon történő forintosításával és az indokolatlanul megemelt kamatok visszavágásával pedig megszüntetné a devizahitelesek problémáit.

Úgy fogalmazott: a több százezer közmunkással "nem napocskát és hópelyhet kell rajzoltatni", hanem értelmes munkát kell számukra biztosítani, elsősorban a mezőgazdaságban és az újjáépítendő élelmiszeriparban.

Ezen kívül a Jobbik beszüntetné "a multik egyoldalú kedvezményezését" a magyar kis és közepes vállalkozásokkal szemben, "mert ez tönkreteszi a termelőmunkát végző magyar vállalkozásokat" – mondta a párt alelnöke.

A közbeszerzéseknél – más, európai országok gyakorlatát átvéve – a Jobbik kormányra kerülése esetén gondoskodna a hazai gazdasági szereplők, különösen a magyar termelők kedvezményezéséről és helyzetbe hozásáról.

Emellett kiegyensúlyoznák Magyarország "egyoldalú EU-függését" keleti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésével és a "lengyel-magyar-horvát" gazdasági tengely létrehozásával, valamint kivezetnék a magyar vállalkozókat sújtó extra adókat az adórendszerből – mint például az iparűzési adó és az építményadó – , illetve harmonizálnák a környező országokkal az adók mértékét, vagyis csökkentenék a magas áfát és jövedéki adót – ismertette Volner János.