A Népszabadság írta meg, amit maga az érintett Hargitai János a Fidesz mohácsi képviselője, a baranyai kormányhivatal vezetője el is ismert. Szerinte a 48/49-es forradalmat nem az oroszok verték le hanem a Rothschildok. Vagyis hát az orosz cár 200 ezres hadserege, de ahogy próbáljuk kivenni, erre az IMF akkori elődje a világkormány kényszerítette, szegény védtelen oroszokat. Legalábbis ezt mondta a mohácsi március 15. megemlékezésen: [...] Bővebben!

Forrás: Kettős Mérce
RSS tartalom, A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

8 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
vidi500
Nálunk sokkal okosabbak megmondták: A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Kinek volt akkor (is) pénze?...
nezelodo
Na ezt a szerencsétlent sem kell mószerolni, így be se tud az új jogszabályuk szerint perelni.
Eredményesen keni magát össze azzal ami a Hofi szerint a Laca szájából folyik. Hiába na, csapatmunka van a fideszben!
A Tündik bündije
Köszönjük szépen, Egyértelmű Kapitány. Újabb pár ezer mínusz szavazat.
análisdrabális
Hermann Róbert, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese az 1849-es szabadságharc idején élt és működött zsidó kémeket és hírszerzőket mutatta be előadásában. Ezek közül néhány megjegyzi, hogy a magyarokat zsidók látták el információkkal. Fürsth Dávid kapuvári zsidó Windischgratz csapatairól jelentett, ezeket Perczel és Görgey is megkapta, míg Josef Rozovitz galíciai zsidó Jellasics táborát kémlelte ki. Arra a kérdésre, hogy ezek a beszámolók mennyire voltak hatékonyak, a hadtörténész úgy felelt, hogy többé-kevésbé hasznosnak számítottak, de a hadvezetés döntései nem erre épültek, mivel a hírek csak lassan jutottak el hozzájuk, ezért továbbra is a hagyományos katonai vállalkozásokra (előőrsök küldése, rajtaütés) hagyatkoztak.
Dr. Kedves Gyula ezredes a szabadságharc zsidó honvédorvosairól beszélt. Ahogy fogalmazott, a zsidó orvostársadalom egy emberként támogatta a magyar hadsereget. Közülük is kiemelkedett Kunewalder Zsigmond, az aradi 2. számú tábori kórház sebész főorvosa. Az előadó szerint a zsidó származású honvédorvosok tudatos forradalmárok voltak: hittek az új társadalmi rendben, tevékenyen részt vettek a szabadságharcban, ugyanakkor szakmai kihívást is éreztek a feladatban. Így gondolkodott Korányi Frigyes is, a Pilvax-kör és a pozsonyi küldöttség tagja, akinek naplójában kórtörténetek és komplett műtétek leírásait lehet olvasni. Az előadásban elhangzott: miután a tábori kórházak kialakításakor kiderült, hogy nincs elegendő orvos, a végzős orvostanhallgatókat is felvették alorvosnak. A helyzetet súlyosbította, hogy ugyan az előírások szerint egy zászlóaljnál egy főorvosnak és két alorvosnak kellett volna dolgoznia, soha nem volt olyan, hogy mindhárom orvos egyszerre jelen lett volna. Sőt 1849 nyarán már orvostanhallgatók is dolgozhattak főorvosként, de olyanról is tudni, aki elsőéves sebészként lett honvédorvos.
vidi500
@análisdrabális: Tisztelet az akkori zsidó vallású magyar hazafiaknak tetteikért.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.